Miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris az új magyar jövőkép?
Matolcsy György a növekedés.hu-n hétfőn megjelent legfrissebb írásában úgy véli: a mostani válság után új magyar jövőképre lesz szükség. Az elmúlt hónapok világjárványából és annak kezeléséből egy alapvető következtetést a jegybankelnök máris levonhatónak tart, számára úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsia jobban vizsgázik, mint a fejlett nyugati államok, az Európai Unió északi és keleti tagállamai pedig jobban kezelik az összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot, mint a déliek.
Magyarországon a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldások is segíthetik. A jegybankelnök nem tartja azonban tanácsosnak Kína, Japán vagy Dél-Korea sikeres mintáit célba venni, mert ami nagyban működik, nem biztos, hogy kicsiben is sikeres - így jut el Szingapúrhoz: "miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris, Szingapúr az új magyar jövőkép?"- veti fel.
A szingapúri titok lényege: a földrajz, a folyamatos fejlődés és az állandóság
Egy társadalmi modellt azonban nem lehet egészében másolni, így a magyaroknak Szingapúr sikerének lényegét kell megérteniük, sőt újraépíteniük, itt Európában. A lényeget pedig abban foglalja össze a jegybankelnök, hogy Szingapúr egy kivételes földrajzi helyre épített egy igen vonzó világgazdasági logisztikai központot és folyamatosan fejlesztette működését, így a külföldi tőke, technológia és kereskedelem főszereplői számára egyre vonzóbb lett, végül megkerülhetetlenné vált. A titkok titka az, hogy jöttek ugyan válságok, de a modell receptjén nem változtattak. Javították, de nem cserélgették 4, 8 vagy 10 évenként - hangsúlyozza Matolcsy György.
"Szingapúr 25 év alatt, az 1980-as évek végére felzárkózott a fejlett országokhoz, mi csak az elmúlt 10 évben vettük erre az irányt. Érdemes ezért a 2020-as évtizedet újrakezdésként értékelnünk: legalább annyit kell változtatnunk mai működésünkben, mint amit megőrzünk az elmúlt 30 évből" - írja. Matolcsy György szerint a változtatás iránytűje legyen Szingapúr sikeres modellje, természetesen európai, sőt közép-európai sajátosságokkal.
Ahogy a most már előnyös földrajzi helyzet, a modell másik titka is kiaknázható. A V4, ezen belül Magyarország állandóan javítva működését, tehát a versenyképesség összes tényezőjét, Európa egyik legvonzóbb tőke-, technológiai, kereskedelmi, pénzügyi és életminőségi mágnesévé válhat. Már ma is ez a jövőképünk, de az eszközök közül még kihagytuk a szingapúri sikerrecept jelentős részét. Más egészségügyi modellre, életmódra, pénzügyi rendszerre, állami működésre, oktatásra és üzleti szektorra lesz szükség a sikerhez. "Már most is van olyan elem, aminek bevezetésekor Szingapúrra figyeltünk. A 2014-ben indult szingapúri azonnali fizetési rendszer több szempontból is modellértékű volt az MNB számára a hazai azonnali fizetés kidolgozása során" - hozza a példát a jegybank elnöke.
"Szingapúr miniszterelnöke 20 évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy csak két színt kell jól használnotok a sikerhez: a hatalom és méltóság vörös, valamint a vagyon és gazdagság arany színét. Ők jól használták mindkettőt, most rajtunk a sor" - zárja írását Matolcsy György.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
