Feloszlott szerdán a brit parlament választott kamarája, az alsóház, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választások valójában már hetek óta folyó kampánya. A brit választási törvény értelmében az alsóház a parlamenti választások előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik.
| Theresa May miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában. Részletek >>> |
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat, viszont az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak.
Kell a megerősítés
May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.
Theresa May szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit értesít a parlament feloszlásáról és a választási kampány hivatalos elkezdődéséről. Szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A Konzervatív Párt vezette kormány a helyén marad a választások napjáig, de a továbbiakban a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők.
Magas a tét
A törvényerejű brit szokásjog alapján a kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek június 8-án, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból is.
A felső kamara, a nem választott tagokból álló Lordok Háza tovább funkcionál, de csak korlátozott jogkörökkel. A most feloszlott alsóház összesen 299 ülésnapot tartott.
Volt már ilyen
Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki. Abban az évben Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök alig 17 hónap után hirdetett újabb választásokat, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban. Wilson számítása bevált: az újabb választások után a többi frakció összlétszámát 96 fővel meghaladó munkáspárti frakcióval a háta mögött alakíthatott új kormányt.
A legutóbbi felmérések alátámasztják Theresa May hasonló reményeit is. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek vizsgálati eredményeit átlagoló független szakértői testület, a Britain Elects számítási modellje szerint jelenleg a választók 46,1 százaléka voksolna a kormányzó Konzervatív Pártra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 27,3 százalék.
A nem arányos, "az első mindent visz" elven alapuló brit választási rendszerben az ilyen mértékű különbség azt jelenti, hogy ha ez a megoszlás érvényesül a június 8-ai választásokon, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest jóval meghaladná a százat.
A Konzervatív Párt választási győzelmét a brit fogadóirodák is gyakorlatilag tényként kezelik. Az egyik legnagyobb hálózat, a Betfair jelenleg 1/9-es esélykiírással - 90 százalékos valószínűséggel - kínál fogadást arra, hogy a konzervatívoknak lesz többségük az új alsóházban. A cég a Munkáspárt győzelmére 43/1-es esélyt írt ki - ez 2 százalékot alig meghaladó valószínűségnek felel meg.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
