Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A hedonista fiatalok nem kaptak rá a H1N1-vakcinára
A magyar felnőtt lakosság többsége úgy véli, hogy biztosan nem adatja be magának a H1N1 elleni védőoltást, a veszélyeztettek nagyon passzívak
A magyar felnőtt lakosság többsége úgy véli, hogy biztosan nem adatja be magának a H1N1 elleni védőoltást – derül ki a GfK LHS HealthCare 2009 októberében végzett lakossági felmérésének eredményeiből.
A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK azt is megvizsgálta, hogy milyen okok húzódnak meg az elutasítás hátterében. Míg a „felső plusz” és a „befutott értelmiségiek” körében a legnagyobb mértékű az elfogadottság a vakcina iránt, addig a „szegény nyugdíjasok” értenek egyet a legkevésbé a vakcina által nyújtott védelem szükségességével.
A magyar 18 év feletti lakosság 81 százaléka elutasítja a H1N1 elleni védőoltás beadatását – derül ki a GfK LHS HealthCare 2009. október végén, 500 fő megkérdezésével készült lakossági felmérésének eredményeiből. Az elutasítás hátterében azonban eltérő okok húzódnak meg a lakosság különböző szegmenseiben. A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK jelen felmérésében ezeknek az okoknak a hátterét is megvizsgálta.
A fogyasztói szegmentáció során képzett csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a társadalom 4 százalékát alkotó „felső plusz” réteg körében a legnagyobb mértékű az elfogadottság a vakcinát illetően, bár közülük is mindösszesen 23 százalék adatta már be, vagy tervezi, hogy a közeljövőben beadatja magának a védőoltást. A társadalom 14 százalékát alkotó „befutott értelmiségiek” csoportja szintén így vélekedik, 21 százalékuk már is be is adatta, illetve be fogja adatni. Mindkét csoportra jellemző, hogy az átlagnál jóval magasabb a jövedelmük, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és jellemzően nagyobb városokban élnek. Ők azok, akik a legtöbbet tesznek az egészségükért a magyar lakosságon belül, így nem meglepő, hogy körükben a legnagyobb az elfogadottság a védőoltás iránt.
A „szegény nyugdíjasok” (25%) közül tízből kilencen gondolják úgy, hogy egyáltalán nincs szükségük az oltásra, így ők azok, akik a legkevésbé értenek egyet a vakcina által nyújtott védelem szükségességével. Emellett érdemes kiemelni az ugyancsak veszélyeztetettnek számító csoportot, a társadalom 17 százalékát kitevő „hedonista fiatalokat”, akik közül 85 százalék gondolja úgy, hogy számára szükségtelen a vakcina beadása.
„A „felső plusz” és a „befutott értelmiségiek” csoportjában több mint kétszer annyian vannak, akik elfogadják a H1N1 elleni vakcinát, mint a „szegény nyugdíjasok” között. Az előző két szegmens jóval aktívabb és nyitottabb életvitelt folytat, mint az utóbbi, sok esetben passzív, bezárkózó réteg” – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A különböző fogyasztói csoportok abban is jelentősen különböznek egymástól, hogy milyen mértékben gondolnak eltérően gyermekük, illetve saját maguk beoltatásáról.
A legaktívabb és legelfogadóbb „felső plusz” szegmens tagjainak közel egytizede a gyermekének igen, saját magának viszont nem adatja be a védőoltást. Hasonló arányban vannak a társadalom 2 százalékát kitevő, hasonlóan egészségtudatos „felső klasszik” tagjai is, egytizedük csak a gyermekének adatja be, saját magának nem. A „városi alsó-közép” réteg (7%) szegmensben azonban fordított a helyzet, 5 százalékuk csak magának adatja be a vakcinát, a gyermekének nem.
Az elutasítás okai között számos indokot soroltak fel a válaszadók. A megkérdezettek között vannak olyanok, akik nem szoktak influenzások lenni, bíznak az immunrendszerükben, ezért nem adatják be maguknak a vakcinát. Vannak olyanok is, akik eddig sem adattak be influenza elleni védőoltást, csak a kötelezőt, és ez idáig sem történt semmi bajuk. Mások sok ellentmondásos információt hallottak a vakcináról, ezért tartanak tőle. Vannak olyan válaszadók is, akik korábban már tapasztaltak mellékhatást védőoltásnál, illetve félnek az esetleges mellékhatásoktól. Másik részük egyáltalán nincs meggyőződve a vakcina hatékonyságáról, amelyet egyébként túl gyorsan állítottak elő. Emellett a válaszadók közül többen mesterségesen gerjesztett hisztériának gondolják a H1N1 járványt.
A védőoltás mellett voksolók között vannak olyanok, akik krónikus betegek és ezért döntöttek az oltás beadatása mellett, és vannak olyanok is, akik eddig is beadatták az influenza elleni védőoltást, így most sem tesznek másképp. Mások pedig félnek a járványtól, a szövődményektől és gyermekeiket is féltik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyarországnak nem egyszerűen több exportra, hanem több saját piacot építő és birtokló magyar vállalatra van szüksége – ez az egyik fő megállapítása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatcsomagnak, amely Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter asztaláig is eljuthat. A szövetség szerint a magyar gazdaság korábban évtizedekig sikeresen működő modelljei mára teljesen kifulladtak, így új utakat kell találni a GDP felpörgetéséhez.
A magyar fizetőeszköz a múlt héten nagyot erősödött, hiszen az első napokban még a 370-es szint körül járt az euróval szemben, pénteken pedig 361-es kurzust is láthattunk. A háttérben a jegybanki politika változásáról szóló hírek állnak, de a következő hónapokban még többtényezős lesz ez az egyenlet.
3,67 milliárd forint kommunikációra, 110 milliós drónshow, 160 milliós dokumentumfilm – hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Miniszterelnökség a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti kommunikációs költései miatt.
Az élelmiszerárak évtizedek óta nem látott mértékű csökkenése segítette, a szolgáltatások viszont emelték az inflációt augusztusban. Ami összességében éves alapon enyhén, 1,3 százalékra gyorsult. Havi alapon pedig a 0,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg augusztusban az előző év azonos hónapi értéket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 1,2 százalékos volt a drágulás mértéke, ami akkor közel 10 éves mélypontnak számított.
.jpg)
A magyar felnőtt lakosság többsége úgy véli, hogy biztosan nem adatja be magának a H1N1 elleni védőoltást, a veszélyeztettek nagyon passzívak .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Bukarest szerint rémhír terjed. 
