A hatályos Alaptörvény szerint „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
Azt, hogy Áder János milyen szinten teljesíti alkotmányos és munkaköri kötelezettségét, többek között mutatja, hogy hazánk az EU második legkorruptabb országa, miközben a kormány ellen jogállami eljárás folyik az Európai Parlamentben. Ezek a fejlemények Ádert láthatóan csöppet sem zavarják, és helyette évek óta pótcselekvést folytatva a globális vízhelyzettel és klímaváltozással foglalkozik.
Áder tavaly márciusban a Víz Világfórum megnyitóján kifejtette, hogy ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Hozzétette, hogy az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt. Ehhez képest Áder meg sem szólalt, amikor tavaly novemberben alapjaiban rendítették meg a hazai környezetvédelmi apparátust, egy lépésben az agrártárca környezetügyért felelős államtitkársága állományának 40 százalékát küldték el, a környezetvédelmi főosztályon például 17 dolgozó közül nyolcan kaptak felmondó levelet ügyfélkapujukra.
De tegnap megkezdődött New York-ban az ENSZ Klímacsúcs, és a köztársasági elnök újra elemében érzi magát. Áder az M1 csatornán vasárnap elmondta: most először fordult elő, hogy komoly hatalmi súllyal bíró, nagy országok nem kapnak szólási lehetőséget a csúcson.
|
| Káncz Csaba |
Véleménye szerint ez összefügghet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár korábbi kérésével, amely szerint nem ünnepélyes beszédeket vár a tagországoktól, hanem konkrét cselekvési terveket, amelyek ráadásul a korábbi párizsi vállalásoknál nagyobb elköteleződést mutatnak. Magyarországnak elismerés, hogy felkérték a felszólalásra, és ezek szerint szövetségesként tekintenek rá a klímaváltozás elleni harcban – emelte ki az államfő.
Áder szavai után tényleg elkezdhetünk aggódni. Lehet, hogy a köztársasági elnök nem hallott arról, hogy az Orbán-kormány júniusban megvétózta az EU 2050-as klímacéljait? Márpedig miközben a hazai kormányt hidegen hagyják a klímaváltozás fejleményei, a Fidesz országgyűlési képviselői egyenesen bojkottálták a parlament múlt heti vitanapját a klímaváltozásról.
A hazai kormánypárt központi lapja pedig múlt szombaton - két nappal az ENSZ Klímacsúcs megnyitása előtt - egy hosszabb cikket közölt, amelynek összefoglalója a honlapján így hangzott: „A vízhiányhoz a világon semmi köze sincs a klímaváltozásnak. És a közeljövőben még biztosan sok ilyen és ehhez hasonló propagandát láthatunk és olvashatunk a haladó sajtóban.” Nos, remélhetően nem sodródunk a 2007-es eset megismétlődése felé, amikor Ádert megvádolták egy Orbán elleni politikai összeesküvésben való részvétellel.
A Földünk megborult ökológiai egyensúlyát azonban nem befolyásolják a kisstílű hazai PR-ujjgyakorlatok. Friss jelentések szerint szerte a világon közel hétmillió ember kényszerült otthona elhagyására a szélsőséges időjárás miatt az idei év első felében. A hónap elején pedig az Orosz Környezetvédelmi Minisztérium figyelmeztetett arra, hogy az óriási ország kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag, miközben az orosz arktikus térségben felolvadó fagyott altalajból radioaktív szennyeződés szabadulhat ki.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
