A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára kedden hathavi és egyben idei csúcsán járt.
Kedden közép-európai idő szerint délelőtt fél tízkor a júniusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,36 százalékos pluszban, 74,31 dolláron, a májusi WTI pedig 0,64 százalékos nyereségben, 65,97 dolláron forgott. Eddigi napi maximumán a Brent 74,67 dolláron, 0,85 százalékos pluszban, a WTI pedig 66,19 dolláron, 0,97 százalékos nyereségben állt. Utoljára tavaly október végén volt ilyen drága mindkét olajfajta.
Az Irán olajiparát célzó amerikai büntetőintézkedések tavaly november 4-én léptek hatályba. Az iráni olaj legnagyobb vásárlói (Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea) 180 napra mentesültek az amerikai szankciók alól, de fokozatosan csökkenteniük kellett az Iránból származó importot.
A Fehér Ház hétfőn felszólította az iráni olaj vásárlóit, hogy szüntessék be május 1-jétől az ügyleteket, különben szankciókkal sújtja őket. Egyben jelezte, azon dolgozik a nagy olaxeportőr Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy biztosítsa a megfelelő piaci kínálatot. Kereskedők már panaszkodtak arra, hogy szűkös a kínálat, de olyan megfigyelők, mint például a Goldman Sachs amerikai nagybank arra számítanak, hogy a globális olajpiacon nem okoz nehézségeket az iráni olaj kiesése, más szállítók pótolni tudják a hiányzó mennyiséget.
Az amerikai szankciók helyreállítása előtt napi 3 millió hordós kitermelésével Irán volt a negyedik legjelentősebb tagállama a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC). Idén áprilisra napi egymillió hordó alá csökkent Irán olajexportja, ami jelentős bevételkiesést okozott a perzsa államnak.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
