Az elektronikus útdíj rendszeren spórol az állam

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) huszonhét területen tett javaslatot a takarékosságra a tárcát érintő mintegy 2,88 milliárd forint zárolására készített előterjesztésében - derül ki Seszták Miklós miniszter Gúr Nándor (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére írt válaszából.

Az Országgyűlés honlapján közzétett levél szerint a 2,88 milliárd forint zárolásán belül a legnagyobb tételt az elektronikus útdíj rendszer működtetéséhez és az ahhoz kapcsolódó feladatokhoz tartozó 1,2 milliárd forint jelenti.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) esetében 100 millió forint, a Közlekedésfejlesztési Koordináció Központnál 154 millió 220 ezer forint, a közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok esetében 150 millió forint lesz a tervek szerint a zárolt összeg. A csepeli hidak felújítása esetében 150 millió 970 ezer forint, a területfejlesztési célelőirányzatnál 145 millió 897 ezer forint, az intézményi kezességi díjtámogatásoknál 443 millió 843 ezer forint, a lakóépületek és környezetük felújításának támogatásánál pedig 106 millió 530 ezer forint zárolására tettek javaslatot.

A tárca igazgatási kiadásában 63 millió 452 ezer forint, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnél 26 millió 770 ezer forint, a közösségi közlekedés összehangolásában 74 millió 861 ezer forint, a digitális megújulás és kapcsolódó feladatok esetében 11 millió 400 ezer forint, az uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítása területen 78 millió 12 ezer forint, magán és egyéb jogi személyek kártérítésében 14 millió 440 ezer forint, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetésében 60 millió 700 ezer forint, a szúnyoggyérítési program támogatásában 18 millió forint, a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatásában 52 millió 920 ezer forint zárolására tett javaslatot az NFM.

Seszták Miklós miniszter levelében hangsúlyozza: a zárolás elővigyázatossági intézkedés, amelynek célja, hogy teljes biztonsággal, az esetleges kockázatokat is ellensúlyozva tartható legyen a 2,9 százalék hiánycél az államadósság növekedése nélkül. A takarékossági intézkedések nem jelentenek terhet a lakosságnak, és nem érintik az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat, a zárolt összegek további sorsáról a kormány az év végén határoz - írja a nemzeti fejlesztési miniszter.