A vita akörül alakult ki, hogy meddig dolgozzanak ki konkrét tervet Görögország finanszírozására. A múlt héten az eurót használó országok pénzügyminiszterei még hajlottak arra, hogy 2020-ról 2022-re tolják ki annak határidejét, hogy Görögország GDP-je 120 százalékára csökkentse államadósságát a jövőre várhatóan 190 százalék körüli szintről.
A tárgyalások menetét ismerőkre hivatkozva brüsszeli sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy ettől a pénzügyminiszterek keddi rendkívüli találkozójukon már elálltak, viszont csak arra szeretnének konkrét, mintegy 15 milliárd eurós kötelezettséget vállalni, hogy 2014-ig finanszírozzák Görögországot, a további terhek vállalásáról később döntenének.
Nagyon sokba kerül Görögország megmentése
A magát a pénzpiacokról finanszírozni képtelen Athén finanszírozásának két évvel történő meghosszabbítása viszont több mint kétszer ennyivel, összesen nagyjából 33 milliárd euróval drágítaná meg a dél-európai ország megmentését. A Nemzetközi Valutaalap, amelyet Christine Lagarde képvisel a tanácskozáson, hosszabb távra szóló elkötelezettséget akar látni az eurózóna pénzügyminisztereitől.
A görög kormány a nyár óta vár arra a nagyjából 31,5 milliárd euróra, amely az országnak odaítélt második mentőcsomag következő részlete lenne, és amely nélkül Athén azt állítja, ebben a hónapban kifogy a pénzből. Ennek kifizetése viszont csak akkor történhet meg, ha a pénzügyminiszterek és az IMF dűlőre jutnak egymással arról, hogy hogyan tegyék fenntarthatóvá a görög gazdaságot, beleértve az államadósság csökkentését is.
Több ötlet is felmerült Görögország megmentésére, melyik lehet a befutó?
Az egyeztetéseket ismerők úgy nyilatkoztak, hogy a görög államadósság csökkentésének érdekében több intézkedési lehetőség is szóba került. Felvetődött annak lehetősége, hogy felfüggesztik Görögország kamatfizetési kötelezettségét azokra a hitelekre, amelyeket az ideiglenes uniós mentőalaptól, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztől kapott. Ezzel Athén összesen 44 milliárd eurót spórolhatna.
Emellett az is szóba került, hogy az eurózóna tagállamai által nyújtott, 53 milliárd eurót kitevő állami hitelek kamatát 150 bázispontról 25 bázispontra csökkentsék, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy ezek az országok olcsóbban nyújtanának kölcsönt Görögországnak, mint amennyiért ők maguk pénzhez tudnak jutni, vagyis veszteséggel kellene hitelezniük Görögország számára.
Felvetődött annak lehetősége is, hogy az eurózóna tagállamai rendkívül nyomott áron megvásárolják Görögország magánbefektetők felé fennálló több tízmilliárd eurós kötelezettségét.
A Welt szerint Magyarország uniós elnöksége alulmúlta a várakozásokat: kevés jogszabály született, és Orbán Viktor megosztó lépései feszültséget szítottak az EU-ban. 
