Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
A közbeszédet ma egyértelműen az új influenza határozza meg, mint téma. Bár kevesebb szó esik politikáról a mi közérzetünk továbbra is mélyponton van
A közbeszédet ma egyértelműen az új influenza határozza meg, mint téma. Bár kevesebb szó esik politikáról a mi közérzetünk továbbra is mélyponton van - derül ki a Forsense legújabb, szerkesztőségünknek eljuttatott közvélemény-kutatásából.
A Forsense 1000 fős novemberi közvélemény-kutatása szerint a közbeszédben a korábbi két hónaphoz képest jelentősen csökkent a politikához közvetlenül köthető témák aránya, és a diskurzust egyértelműen az új influenza határozza meg. A lakosság közérzete októberhez képest nem változott, továbbra is mélyponton van.
Terjed az új influenza a közbeszédben
Az elmúlt időszak legfontosabb hazai történései közül a megkérdezettek több mint kétharmada tudott spontán felidézni konkrét ügyet. A korábbi két hónaphoz képest jelentősen csökkent a politikához közvetlenül köthető említések aránya, és a diskurzust egyértelműen az új influenza határozta meg. A spontán említések 50 százaléka a H1N1 vírushoz volt kapcsolható. Több évre visszatekintve is igen ritka, hogy egy kérdés ennyire uralja a legfontosabb események listáját. A probléma fókuszpontba kerülését az is jelzi, hogy szeptemberben még a válaszoknak csak 3, októberben pedig 10 százaléka volt az új influenzával kapcsolatos említés. A további novemberi ügyek mind 10 százalék alatt maradtak.
A tompai hármas gyilkosság (9 százalék), a rádiófrekvenciák ügye (5 százalék), a költségvetés tárgyalása (4 százalék), a sajóbábonyi roma-gárdista összecsapás (4 százalék) illetve a Hunvald-ügy és egyéb budapesti pl. a végkielégítésekkel kapcsolatos botrányok (3 százalék), kaptak még jelentősebb figyelmet. A többi esemény említése pedig 2 százalék alatt maradt, köztük olyanok, mint, a Fradi-botrány, az 56-os megemlékezés, vagy az áremelések és a nemrég még abszolút első gazdasági válság.
A pártpreferenciával nem rendelkezők körében majd tíz százalékkal magasabb a H1N1 vírus mint legfontosabb esemény említési aránya, míg a három nagyobb párt támogatói esetében a politikai szempontú témák hangsúlyosabbnak bizonyultak. A Jobbik támogatóinál elsősorban a sajóbábonyi és a rádiófrekvencia kiosztásának ügye bizonyult fontosabbnak, a Fidesz szimpatizánsainál elsősorban a tompai gyilkosság valamint a Hunvald- és egyéb Budapesttel kapcsolatos ügyek kerültek előtérbe, de jellemzően ők említették még a Zuschlag-pert vagy az 56-os megemlékezéseket, a válságot és az áremeléseket, míg a szocialista párt szavazói a sajóbábonyi ügy mellett a költségvetést emelték ki az átlagnál nagyobb mértékben. Megfordítva azt mondhatjuk, hogy azok között, akik szerint a sajóbábonyi ügy volt a legfontosabb hazai esemény, a három nagyobb párt szinte teljesen egyforma támogatottságot élvez, míg más témák említése esetén a Fidesz jelentős fölénye figyelhető meg.
A lakosság közérzete továbbra is mélyponton
Az októberi adatokhoz képest nem változott a lakosság közérzetét mérő index, és jelenleg a 0-100 közötti skálán 24 pontos értéken áll. Politikai preferencia szerint az MSZP szavazói körében mértük a legmagasabb, közepes szintnek megfelelő pontszámot (49 pont), a Fidesz szavazóinak indexe a legalacsonyabb, mindössze 13 pont, a bizonytalanoké pedig 24 pont. Bár összességében nem történt változás az index mértékében, pártpreferencia szerint a Fidesz szavazóknál csökkenést, az MSZP szavazóknál növekedést láthatunk. A megkérdezetteknek továbbra is elenyésző része (4 százalék) adott közepesnél jobb osztályzatot arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint hogyan mennek a dolgok az országban, 70 százalék viszont 1-es vagy 2-es osztályzatot adott az ország dolgainak alakulására, igaz arányuk az év első felében volt már ennél magasabb is.
Legélesebb törésvonal az iskolai végzettség illetve a jövedelem alapján látható: a diplomások, illetve a magasabb jövedelműek körében a közérzet index nagysága 5 ponttal magasabb az átlagnál (29 pont). Az 55 évnél idősebbek, valamint a budapestiek is valamivel optimistábbak a többieknél. Más szocio-demográfiai ismérvek szerint nincsenek jelentős különbségek a közérzet index tekintetében, megállapítható, hogy a közérzet szempontjából továbbra is a politikai hovatartozás a leginkább meghatározó.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A február 28-a óta tartó iráni háború valódi inflációs lavinát indíthat el a világgazdaságban és Magyarországon is. A járműüzemanyagok áremelkedése csak a jéghegy csúcsa. A szállítmányozás drágulása az élelmiszerektől kezdve az ipari termékeken át az építőipari alapanyagokig emelheti az árakat. Magyarországon az árufuvarozás közel 70 százaléka közúton történik, ezért cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az egyébként is évek óta nehéz helyzetben lévő fuvarozói szektornak most milyen extraköltségekkel kell számolnia.
Belföldön is lenne iskolakezdési támogatás. Vagyonadó, igazságos adórendszer, uniós pénzek 200 ezer forint a nyugdíjasoknak – ezeket ígéri Magyar Péter.
.jpg)
A közbeszédet ma egyértelműen az új influenza határozza meg, mint téma. Bár kevesebb szó esik politikáról a mi közérzetünk továbbra is mélyponton van .jpg)
.jpg)
Ki sem találja: érvényesnek nyilvánították a választást. 
