Kilencven-százezer között van azoknak az ingázóknak a száma, akik akár naponta, akár hetente vagy ritkábban járnak haza - erről Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke beszélt a Magyar Hírlapnak adott, hétfőn megjelent interjújában a nemzetközi vándorlásról.
Úgy vélte: a nemzetközi vándorlási statisztika viszont arra nem tud jelenleg pontos választ adni, hogy hányan költöztek huzamosabb időre külföldre úgy, hogy ott is laknak, ott dolgoznak, és az egész családjuk, háztartásuk is kint van. Ez a fajta kivándorlás mindenütt a világon nehezen mérhető jelenség, éppen abból kifolyólag, hogy mozognak az emberek - mutatott rá.
Vukovich Gabriella szerint ráadásul a vándorlás jellege is változik, sokan a migránsok közül egyik idegen országból a másikba költöznek, közben a saját országukba is visszaköltöznek egy időre. Ily módon egy hullámzóan mozgó sokaságról beszélhetünk, amelynek létszámát rendkívül nehéz mérni - fogalmazott.
A statisztikus szerint egész Európa hasonló demográfiai kihívásokkal küzd, mint mi, magyarok: néhány országban csak a bevándorlás tartja szinten a népességszámot.
Egy módszer: megkérdezik az itthonmaradtakat
Az elmúlt bő egy évtizedben három jelentősebb hullámban emelkedett a Magyarországról elvándorlók száma: a 2004-es uniós csatlakozásunk idején, a 2008-as Nagy Válság kitörése nyomán, majd az utóbb években a „bizonytalanabbá vált gazdasági és jogi körülmények miatt” – derül ki Magyar Tudományos Akadémia KRTKI KTI honlapján nemrég megjelent műhelytanulmányból.
Az elemzés alapja a KSH Munkaerő-felmérése, amely a szerzők szerint annyiban alkalmas a Magyarországról hosszabb-rövidebb időre távozottak vizsgálatára, hogy háztartás-alapú, és a háztartásból más is válaszolhat az eredetileg megkérdezni tervezett válaszoló helyett, így információt kaphatnak akár az aktuálisan külföldön tartózkodó háztartástagról is.
A tanulmányról itt írtunk: Diplomások vagy szakmunkások? Kik mennek inkább külföldre? >>
