Gyorsított pályán igyekszik elfogadtatni az uniós vezetés azt a szabályozást, amely határozatlan időre meghosszabbítaná az Oroszországgal szemben fennálló uniós szankciókat – írja a Financial Times szerdai cikke.
Ahogy arról korábban is írtunk, az uniós vezetés célja az, hogy eltöröljék azt a kötelezettséget, hogy a szankciókat hat hónaponta, a tagállamok egyhangú döntésével kell meghosszabbítani. Ez a gyakorlatban vétójogot ad Magyarországnak (illetve elméletben persze bármelyik másik tagállamnak is) a kérdésben – és ezt a magyar kormány már többször fel is használta nyomásgyakorlásra a brüsszeli vezetéssel szemben.
A vétójogot úgy kerülné meg az Európai Bizottság, hogy az uniós alapszerződés 122-es, „súlyos gazdasági nehézségek” esetére szóló cikkelyét vennék érvényesnek a szankciók meghosszabbítására. Ez lehetővé tenné, hogy nem egyhangú döntéssel, hanem minősített többséggel hosszabbítsák meg a szankciós intézkedéseket a bizottság javaslatára. A bizottság ezt arra is felhasználná, hogy a jelenlegi hat hónapos hosszabbítási ciklust három évre emelje.
A kérdés most azért különösen fontos, mert a szankciók „bebetonozása” alapfeltétele lenne a bizottság azon tervének, hogy az uniós országokban befagyasztott orosz állami vagyont felhasználva nyújtsanak úgynevezett „jóvátételi hitelt” Ukrajnának összesen mintegy 210 milliárd euró értékben. Ha a befagyasztás alapjául szolgáló szankciók veszélybe kerülnek, az egész terv összeomolhat. Uniós segítség nélkül pedig Ukrajna hónapokon belül súlyos finanszírozási, és ebből következő katonai problémákkal szembesülhet.
A Financial Times cikke szerint az uniós vezetés most „gyorsított pályán” igyekszik elfogadtatni a 122-es cikkelyre hivatkozó lépést, és erre még a jövő héten, december 18-án kezdődő uniós csúcs előtt sor kerülhet.
Ugyan a magyar kormány oroszbarát politikája, illetve a közös uniós döntésekkel kapcsolatos ellenállása sok tagállami vezetést zavar, a bizottság ezen, a tagállami vétókat megkerülő lépése is ellenérzéseket vált ki, hiszen ez precedenst jelenthet későbbi, hasonló, az eddig egyhangúságot megkövetelő döntések megkerülésére.
Amennyiben sikerül a szankciók meghosszabbítása ügyében előrelépni, még az sem jelenti automatikusan, hogy a jóvátételi hitel terve is megvalósulhat, hiszen a zárolt orosz vagyon legnagyobb része felett rendelkező Belgiumnak ez csak az egyik kifogása a tervvel kapcsolatban.
Ez nem tesz jót a kockázatosabb befektetéseknek. 
