A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden szóvá tette Kína kemény hongkongi fellépését, az emberi jogok súlyos megsértését a muszlim ujgur kisebbséggel szemben, valamint az egyre asszertívebbé váló térségbeli, például Tajvan elleni akciókat.
Az Egyesült Államok szeretné megőrizni a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térséget
- szögezte le. Az amerikai elnök emellett kifogásolta Peking kényszerítő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait.
A felek egyeztettek a koronavírus-járvány elleni küzdelemről, s más közös kihívásokról, a globális egészségbiztonság, a klímaváltozás, a tömegpusztító fegyverek terjedésének kérdéseiről is. Biden kiemelte: kész az együttműködésre a közös érdekek mentén, amikor az előnnyel jár az amerikaiak számára.
A telefonhívásra mindössze néhány órával azt követően került sor, hogy Biden bejelentette, a hadsereg felülvizsgálja Kína-stratégiáját. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Biden „gyakorlatiasan, nyitott szemmel, realisztikusan” szeretne tárgyalni a jövőben a kínai vezetéssel, de a súlyos aggályok ellenére nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat.
A kínai elnök rámutatott, hogy a konfrontáció katasztrófa lenne mindkét oldal számára, az együttműködés az egyetlen választás, a vitákat konstruktívan kell rendezni, ezért újra létre kellene hozni a párbeszédet és egymás megértését lehetővé tevő mechanizmusokat - jelentette a Hszinhua állami hírügynökség.
Hszi emellett abbéli reményét fejezte ki Bidennek, hogy Washington körültekintően fog eljárni a kínai szuverenitást érintő kérdésekkel, egyebek között Tajvannal, Hongkonggal és Hszincsianggal kapcsolatban. Hozzátette, kívánatos lenne az élénkebb kommunikáció a két ország gazdasági, pénzügyi és bűnüldözési ügynökségei, illetve hadseregei között is.
Hszi Csin-ping utoljára tavaly márciusban beszélt az akkori amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Az előző esztendőben több évtizedes mélypontra romlott a két ország közötti kapcsolat minősége, számos különböző területen kiéleződött a konfliktus Washington és Peking között.
A netes keresőmotort kifejlesztő és üzemeltető cég milliárdos kifizetéssel rendezte adatvédelmi vitáját Texassal. 
