BKV: 4 hónapja tudniuk kellett volna a botrányról

Szalainé Szilágyi Eleonóra nyugdíjas koráról, illetve a BKV-tól közös megegyezéssel történő távozásáról szóló sajtóhírek alapján egyre megalapozottabbnak látszik a büntetőjogi felelősség, az pedig szinte biztos, hogy a polgári jogi követelés megáll majd - mondta György István jogász, az ügyben tett fideszes feljelentés fogalmazója szerdán az MTI érdeklődésére.

György István - aki egyben a fővárosi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának fideszes elnöke - elmondta: "a kezdeti bizonytalanságok" után, amikor még csak a kifizetett végkielégítés nagyságáról szóltak a hírek, a legfőbb ügyészhez írt levelükben azt kérték, vizsgálja meg, történt-e olyan cselekmény, amely akár büntető-, akár polgári jogilag kifogásolható.

Tudták, mert a könyvvizsgáló minden visszásságra felhívta a figyelmet A BKV Zrt. igazgatóságához és felügyelőbizottságához (fb) hasonlóan a tulajdonos fővárosi önkormányzat képviselői sem kaptak korábban tájékoztatást arról a könyvvizsgálói levélről, amely különböző problémákra hívta fel a figyelmet - tudta meg az MTI szerdán fővárosi képviselőktől. Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnök, Andó Sándor (MSZP) és Bagdy Gábor (KDNP) egyaránt meglepőnek tartja azt, hogy csak az fb jövő heti ülésére összeállított előterjesztés-csomagból értesültek a könyvvizsgálói észrevételekről. A Deloitte Könyvvizsgáló Kft. a május 8-án kelt észrevételében egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsadói szerződések kapcsán fennáll a kockázata annak, hogy a cég olyan ráfordításokat számolt el, amelyek nem a vállalkozás érdekében merültek fel. Észrevételezték, hogy a BKV olyan személynek is végkielégítést fizetett tavaly, aki továbbra is aktív dolgozója a társaságnak. Szerintük valós a veszélye annak, hogy a végkielégítéseket nem a jogszabályoknak megfelelőn fizetik, illetve nem működik megfelelőn a belső kontroll. Jelezték azt is, hogy a BKV leányvállalatai egyszer sem folytattak le közbeszerzési eljárást, noha az együttes összeg alapján szükség lett volna erre. A könyvvizsgálók észrevételei május 8-a óta nem kerültek a cég igazgatósága és felügyelőbizottsága elé, és nem ismerték meg azt a fővárosi képviselők sem, akik május 26-án elfogadták a BKV múlt évi mérlegbeszámolóját, amit Kocsis István vezérigazgató nyújtott be. Az fb elé tárt összeállítás tartalmazza a BKV-vezetésnek azt a könyvvizsgálóhoz írt teljességi nyilatkozatát is, amelyben egyebek közt leszögezik, hogy szerintük a társaság jogszerűen fizetett ki 2008-ban csaknem 37 millió forint végkielégítést az idén is tovább foglalkoztatott személyzeti igazgatónak. Ezt a teljességi nyilatkozatot - amelyet a könyvvizsgálónak a múlt év végi mérlegéről készített észrevételére írt a cégvezetés - február 20-án Kocsis István vezérigazgató mellett vezető társai is aláírták. Az fb-hez benyújtott vaskos iratanyagból kiderült az is, hogy a volt személyzeti vezető a belső ellenőrök megállapítása szerint, pozíciójával visszaélve, etikátlanul és szabálytalanul egyedül intézkedett - különböző jogcímeken - 86 millió forintnyi végkielégítésének kifizetéséről. A belső ellenőrök megállapították azt is, hogy a végkielégítés átutalásakor a személyzeti vezető már nyugdíjat kapott.

A BKV volt humánpolitikai igazgatójának nyugdíjas koráról szóló sajtóhírekkel kapcsolatban az MTI kérdésére kifejtette: egyértelműen aggályos a helyzet, hiszen nyugdíjasoknak nem jár végkielégítés.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Szalainé munkaviszonya valószínűleg közös megegyezéssel szűnt meg, ilyen esetben pedig ugyancsak nem jár végkielégítés.

A közös megegyezés tartalmát a felek megállapodása határozza meg - mondta.

"Emiatt nagyon szigorúan kell vizsgálni a hűtlen kezelés irányába mutató jeleket, hiszen olyan +magasra repült+ az igény, amely a munkáltató részéről teljesen elfogadhatatlan" - jegyezte meg György István. Hozzátette, hogy a kifizetett összeg még annál is sokkal nagyobb, mint ami akkor járt volna, ha felmondanak neki.

A végkielégítés lehetséges visszafizetésével összefüggésben közölte: ha a bíróság büntetőjogilag elmarasztaló ítéletet hoz, akkor mód nyílik a munkáltatót ért kár polgári jogi érvényesítésére. Ha büntetőjogi elmarasztalás nem történik - folytatta -, jó erkölcsbe való ütközés címén polgári jogi követelés akkor is előterjeszthető.

Arra a kérdésre, kik lehetnek a felelősök, a jogász elmondta: "az, aki a megállapodást aláírta, és aki a kifizetést engedélyezte". Felvetődik azonban az igazgatóság és a felügyelőbizottság felelőssége is - tette hozzá.

Rámutatott ugyanakkor arra is: azon sajtóinformáció, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra saját magának utalványozta a végkielégítését, akár a számviteli fegyelem megsértését is felvetheti, de - mint hangsúlyozta - minden körülményt meg kell vizsgálni, az azonban semmiképp sem lehet jogszerű, hogy valaki saját magának számfejt egy százmillió forintos összeget.

A Fidesz július 29-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a legfőbb ügyészhez fordul Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésének ügye miatt, mert szerintük felmerül a különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés, vagy hanyag kezelés "tényállása".

Sass Oszkár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek szombaton azt mondta: hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt megkezdte a nyomozást a rendőrség, de további részleteket nem közölt.

Az ügyben Kocsis István, a BKV vezérigazgatója augusztus 10-én feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mert a lefolytatott belső vizsgálat alapján felmerült a nagy kárt okozó bűncselekmény gyanúja.

Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának tagja kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott: a BKV belső vizsgálatának jelentésben az áll, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra egyszemélyes intézkedést tett, amikor átutalta végkielégítését, amely munkakörével és vezetői státuszával összeférhetetlen és etikátlan.

A kifizetések engedélyezése ugyanis kizárólag a felette munkáltató jogkört gyakorló vezető, tehát a megbízott vezérigazgató engedélyével történhetett volna.

A végkielégítési ügy három hete pattant ki, amikor a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a BKV kifizetett 100 millió forint végkielégítést Szalainé Szilágyi Eleonórának, majd tovább foglalkoztatták havi 1.2 millió forintért.

Azóta több vezetőről is kiderült, hogy több tízmillió forintos végkielégítéssel távozott a közlekedési társaságtól. Az MTI birtokába került dokumentum szerint Regőczi Miklós, volt értékesítési vezérigazgató és Olti Ferenc volt vezérigazgató-helyettes is 30 millió forintot meghaladó végkielégítést kapott másfél évnyi munkaviszony után.

FKF: csak húszmilliót kapott a volt vezér
Végkielégítések: Oszkó tűzzel-vassal harcol
Botrányos "pofapénzek" Debrecenben is?
BKV: nyugdíjasnak is járt a 100 millió
Végkielégítések: ennyivel távoztak a MÁV-vezetők
Kielégítve: 3,3 milliárdos bánatpénz a BKV-nál
BKV: Kocsis marad, sokat köszönhet az SZDSZ-nek
MSZP: a BKV-vezér csak sarat lapátol
Bajna is prémiumokat osztogatott

MTI, Privátbankár