|
| Manfred Weber brüsszeli sajtótájékoztatóján 2019. június 5-én. EPA/STEPHANIE LECOCQ |
Újabb csúcsértekezletet tart csütörtökön és pénteken Brüsszelben az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács.
Kétlépcsős választás
A testület által közölt menetrend szerint számos fontos személyi kérdésben kellene dönteniük – dűlőre kellene jutniuk például arról, hogy kit jelölnek Jean-Claude Juncker utódjául az Európai Bizottság élére. A jelöléshez minősített többség szükséges, és annak során – az uniós szerződés értelmében – a májusi EP-választások eredményét is figyelembe kell venni.
A jelöltet (és az uniós biztosjelölteket) ezt követően az Európai Parlamentnek (EP) is meg kell szavaznia, egyszerű többséggel. Ha ez nem történik meg, akkor elölről kezdődik a procedúra: az Európai Tanácsnak új jelöltben kell megegyeznie.
Az új elnök november elsején veszi át a Bizottság vezetését Junckertől.
Mindenki kivár
Lehetséges azonban, hogy ezen a héten még semmi sem fog eldőlni. Az EP-választások után kezdődött tárgyalások az uniós vezető posztok leosztásáról ugyanis nem hoztak áttörést – sem tagállami szinten, sem az EP-ben.
„Időre van szükség. Bár a pártok nem ugyanolyan erősek, nincs köztük akkora különbség. Kivárnak, és megpróbálják a számukra lehető legjobbat kihozni a helyzetből”
- mondta egy magasrangú uniós tisztségviselő a Financial Timesnak.
Nincs egyezség az EP-ben...
Az új EP minden eddiginél kiegyensúlyozottabb lesz: a kereszténydemokratáknak és a szociáldemokratáknak most először együtt sem lesz többségük, ezért rá vannak szorulva a kisebb pártcsaládokra. A háttérben tehát minden korábbinál nagyobb alkudozás zajlik.
A Politico szerint a négy legnagyobb frakció (kereszténydemokraták, szociáldemokraták, liberálisok, Zöldek) vezetői hétfőn zárt ajtók mögött ismét egyeztettek az együttműködésről, eredmény nélkül.
A Spiegel szintén úgy értesült, hogy a néppárti csúcsjelöltnek, Manfred Webernek eddig nem sikerült megszereznie a szükséges támogatást. A lap szerint a négy frakció öt közös munkacsoportot állított fel tartalmi kérdésekben, de még egyikben sem született egyezség.
... és a Tanácsban sem
Másrészt az EU két motorja, Németország és Franciaország sem tud megállapodni az új elnök személyéről. Angela Merkel német kancellár egyelőre kitart Weber mellett, Emmanuel Macron francia elnök – akinek pártja, az En Marche a közelmúltban csatlakozott a liberális frakcióhoz az EP-ben – azonban továbbra sem támogatja őt.
A Bloomberg értesülései szerint a német kormány is egyre kevésbé bízik Weber sikerében: amennyiben az EP nem áll be mögé, Angela Merkel kancellár hajlandó lemondani róla egy másik uniós csúcsposztért cserébe. Berlin az Európai Központi Bankkal (EKB) vigasztalódna, amelynek élére Jens Weidmann Bundesbank-elnököt ültetné.
Brüsszeli bennfentesek szintén úgy látják, hogy a bajor politikus elutasítása csak idő kérdése.
A V4-ek sem Webert akarják
A magyar kormány már korábban világossá tette, hogy nem áll be Weber mögé, akit a jelek szerint a többi visegrádi ország sem fog megszavazni.
A jövő heti uniós csúcstalálkozón a V4-ek közös álláspontot képviselnek, mind a személyi-vezetői mind a tartalmi ügyek tekintetében
- mondta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke múlt héten, a V4-ek kormányfőinek zárt körű budapesti találkozója után. A fideszes EP-képviselők frakcióvezetőnek ugyan megszavazták Webert, de az Európai Bizottság elnöki posztjára továbbra is alkalmatlannak tartják.
A magyar kormánypárt néppárti tagsága ugyanakkor jelenleg fel van függesztve, döntés hivatalosan novemberre várható – tehát csak azután, hogy megszülettek az uniós hatalmi alkuk, és megalakult az új Európai Bizottság. (Háttéranyagunk a témában: EP-alkuk: kigolyózhatják a Fideszt a Néppártból.)
Nem adja fel
A bajor politikus még bízik a győzelemben: a közelmúltban Varsóban és Rómában próbált támogatókat szerezni. Pártcsaládja pedig továbbra is őt akarja az Európai Bizottság élén látni.
A Néppárt egyhangúan támogatja Manfred Webert. Tehát nincs B-terv
- jelentette ki múlt héten Jean-Claude Juncker. Sajtóhírek szerint valójában nem ilyen jó a helyzet: egyes párttagok hiányosnak tartják Weber vezetői kvalitásait, és kételkednek abban, hogy elegendő támogatottsága lesz az Európai Tanácsban.
Mi lesz most?
Az FT szerint négy forgatókönyv lehetséges:
- Marad a patthelyzet. Ez a legvalószínűbb szcenárió. Tehát senki sem kap elegendő támogatást, ezért újabb csúcsot hívnak majd össze. Kérdés, hogy erre az Európai Parlament új elnökének megválasztása, július 2. előtt vagy az után kerül sor. Ez azért nem mindegy, mert az a pártcsalád, amely megkapja az EP elnöki posztját, kénytelen lehet beáldozni más fontos pozíciókat.
- Megállapodnak egy jelöltben. Az Európai Tanács egy olyan személyt jelöl az Európai Bizottság élére, aki pártcsaládja EP-kampányát vezette. Kigolyózhatja például Manfred Webert, és beállhat Margrethe Vestager (liberálisok) vagy Frans Timmermans (szociáldemokraták) mögé. Ha pedig mégis Webert jelölik, akkor feltételül szabhatják, hogy a következő csúcsig állítsa az oldalára az EP-t.
- Más választások. Az Európai Tanács egy időre félreteszi a „Weber-kérdést”, és megválasztja saját, valamint az EKB új elnökét – ehhez a két poszthoz ugyanis nem kell az EP jóváhagyása. Szkeptikusok ugyanakkor úgy vélik, hogy amíg nincs döntés az Európai Bizottság új elnökéről, addig a többi vezető posztot sem osztják le.
- Leszámolás. Az EU-csúcsnak akár csúnya vége is lehet: Macronék kísérlete Weber megfúrására visszafelé sülhet el. A látványos balhét ugyanakkor próbálják majd elkerülni az uniós és tagállami vezetők. A nem kívánt jelölteket általában diszkréten, a színfalak mögött szokták ejteni – a piszkos munkát már nem ők, hanem azok saját tábora végzi el.
Iránnak korlátozott idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. 
