Sorra alakulnak a frakciók az új Európai Parlamentben, amelynek erőviszonyai minden eddiginél kiegyensúlyozottabbak lesznek. Most először fordul elő, hogy a Néppártnak a szociáldemokratákkal együtt sem lesz többsége, ezért új szövetségesekre van szüksége. A potenciális partnerek pedig nem nézik jó szemmel, hogy a Fidesz még mindig tagja maradhat a jobbközép pártszövetségnek. Körképünk a régi-új frakciókról és a magyar kormánypárt esélyeiről.
 |
| Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szavaz a Sargentini-jelentésről 2018. szeptember 12-én (MTI/EPA/Patrick Seeger) |
Néppárt
A jobbközép pártcsaládnak 179 képviselője lesz az új EP-ben, 42-vel kevesebb, mint az előző ciklusban. Igaz, még így is az övék lesz a legnagyobb frakció.
A képviselőcsoport vezetője továbbra is Manfred Weber: a bajor politikust, aki egyben az Európai Bizottság elnöke is szeretne lenni, június 5-én választották újra a frakció alakulóülésén. A 46 éves politikus 156 voksot kapott, azaz szinte minden képviselő megszavazta – még a fideszesek is.
Az ülésen tíz frakcióvezető-helyettest is megválasztottak. A felfüggesztett tagságú Fidesz ezúttal nem kapott ilyen pozíciót, holott választási eredménye és képviselőinek száma alapján igényt tarthatott volna egy helyre.
Szájer József, aki 2009-től mostanáig az egyik frakcióvezető-helyettes volt, a Spiegelnek azt mondta: maguk döntöttek úgy, hogy nem jelölnek senkit ezekre a posztokra, hanem inkább egy bizottsági tisztséget céloznak meg. A német lap szerint viszont Weber kényszerítette ki, hogy a Fidesz ne jelöljön senkit.
Az továbbra is kérdés, hogy maradhat-e a magyar kormánypárt a pártcsaládban (és ezzel a frakcióban). Habár a Fidesz most már inkább békülne – az elmúlt hetekben számos gesztust tett a maradás érdekében – , tagsága már nem rajta, hanem egy háromtagú néppárti vizsgálóbizottságon fog múlni. Döntés novemberben várható, közölte a néppárti frakció a Népszavával.
Szociáldemokraták
A balközép pártcsalád hasonló mértékben gyengült 2014-hez képest, mint a Néppárt. Frakciójának 153 képviselője lesz az új EP-ben – 38-cal kevesebb, mint 2014 és 2019 között.
Ebben a csoportosulásban ül majd a Demokratikus Koalíció négy, valamint az MSZP-Párbeszéd egy képviselője.
 |
| Udo Bullmann. (Olaf Kosinsky / kosinsky.eu /Wikipedia) |
Udo Bullmann frakcióvezető, aki már több alkalommal élesen bírálta a magyar kormányt, június elején külön közleményben figyelmeztette Orbán Viktort, hogy „nem fogják tolerálni a tudomány szabadsága elleni támadásokat” – azaz a Magyar Tudományos Akadémia működésének nagy tiltakozást kiváltó átalakítását.
„Határozottan elítéljük Orbán Viktor legutóbbi támadását a tudomány szabadsága ellen. (...) Orbán kísérlete a gondolatszabadság korlátozására és a nyilvános vita elnyomására újabb szemtelen lépés az autokrácia irányába Európa szívében”
– írta Bullmann. Hozzátette azt is, hogy az uniós források az embereket illetik meg, nem pedig „Orbán úr oligarchiáit”, az új EP-ben pedig a szocialisták mindent megtesznek majd azért, hogy a „korrupt elit” ne juthasson hozzá ezekhez a pénzekhez.
Ha tehát marad a Fidesz a Néppárton belül, az minimum megnehezíti az együttműködést a balközép frakcióval. Ráadásul a Néppártnak – az EP történetében először – még a szociáldemokratákkal együtt sincs többsége, az egyéb potenciális szövetségesek (liberálisok, Zöldek) pedig legalább annyira viszolyognak a Fidesztől, mint a szocialisták.
Liberálisok
A frakciónak 108 tagja lesz az új EP-ben – 39-cel több, mint az előző ciklusban –, és ezzel a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá lép elő. Itt fog ülni a Momentum Mozgalom két képviselője is.
A jelentős erősödés egyrészt a brit Liberális Demokraták kiugróan jó eredményének, másrészt annak köszönhető, hogy csatlakozik a frakcióhoz Emmanuel Macron francia elnök 2016-ban alapított pártja, a La République En Marche (Köztársaság Lendületben) is, amely 21 fővel a legnagyobb nemzeti delegáció lesz. (A mozgalom néhány tagja már korábban is a liberális frakcióban ült – a szerk.)
 |
| Guy Verhofstadt. EPA/ROBERT GHEMENT |
Az En Marche belépésének egyik feltétele ugyanakkor az volt, hogy a frakció nevéből kerüljön ki a liberális szó, mivel azt Franciaországban gyakran negatív értelemben, a vadkapitalizmus szinonimájaként használják. Emiatt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció új neve Újítsuk meg Európát lesz.
A lényeg azonban nem változik: közlésük szerint továbbra is a progresszív, liberális, centrista, reformista erőket tömörítik.
A képviselőcsoport jelenlegi vezetője, Guy Verhofstadt hosszú ideje Orbán Viktor egyik legvehemensebb kritikusa Európában. Pascal Canfin, az En Marche EP-listájának második számú jelöltje pedig május végén ki is mondta, hogy csak egy Fidesz nélküli Néppárttal hajlandóak együttműködni:
„Az EPP-nek ki kell zárnia Orbánt a soraiból ahhoz, hogy bármilyen koalíciós alkut elfogadjunk.”
A frakció vezetőjét és helyetteseit ezen a héten választják meg.
Zöldek
Szintén jelentősen erősödött a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely 75 politikust delegálhat az új EP-be, másfélszer többet, mint 2014-ben. A legtöbb képviselőt (21-et) a német Zöldek adják majd. A frakció múlt héten választotta meg új vezetőit.
 |
| Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője az EP vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
A Zöldek szintén rendszeresen kritizálják a magyar kormányt. Képviselőjük, Judith Sargentini készítette például a magyar demokrácia állapotát bíráló jelentést, amelyet tavaly ősszel fogadott el az Európai Parlament.
Idén márciusban, a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése után pedig a Zöldek és a liberálisok is egyértelműen arra utaltak, hogy szerintük ki kellett volna zárni a magyar kormánypártot.
Nacionalisták
Ugyanakkor erősödik a jobboldali populisták frakciója is, amely 36-ról 73-ra növelte képviselői számát. Az eddig Nemzet és Szabadság Európája nevű képviselőcsoportot az új EP-ben Identitás és Demokráciának hívják majd.
Ide a legtöbb politikust a Matteo Salvini vezette olasz Liga delegálja, megelőzve Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését és a német AfD-t (Alternatíva Németországért). Ebbe a tömörülésbe tartozik egyébként az osztrák Szabadságpárt is.
 |
| Matteo Salvini hívei körében Milánó közelében. EPA/DANIEL DAL ZENNARO |
Salvini szerette volna, ha csatlakozik hozzájuk a lengyel Jog és Igazságosság, a brit Brexit Párt és a Fidesz is, amelyek jelentősen növelték volna erejüket, végül azonban egyikük sem szövetkezett velük, mint ahogy a Néppárt sem hajlandó erre.
Egyéb frakciók
Az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja 61 főből áll majd, ezen belül a legtöbb képviselőt a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság delegálhatja. Az elitellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót (EFDD, ide tartozik a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom) 43, a szocialista-kommunista Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciót pedig 38 képviselő alkothatja az EP honlapja szerint.
Az EFDD-frakció megalakulása ugyanakkor erősen kérdéses, mivel egyelőre nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket (minimum 25 megválasztott képviselő hét különböző országból).
Mi lesz a Fidesszel?
Összefoglalva: a Néppárt a tőle jobbra álló erőkkel nem hajlandó szövetkezni, a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a Zöldekkel viszont elvileg igen. Utóbbiak ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy még mindig nem zárta ki tagjai közül a magyar kormánypártot. A néppárti vezetők már többször tárgyaltak velük az együttműködésről a parlamenti többség elérése – és persze végső soron Weber támogatása – érdekében. (Az Európai Bizottság új elnökének személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, de azt az Európai Parlamentnek abszolút többséggel jóvá kell hagynia - a szerk.)
Bár arról nincs hivatalos információ, hogy az egyeztetések közben felmerült-e vagy előtérbe került-e a Fidesz-ügy, egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor pártja csak púp a Néppárt hátán. Ráadásul már amúgy is eltávolodtak egymástól – tehát aligha lenne meglepő, ha majd hivatalosan is elválnának útjaik.
Címlapon
Milyen buktatók és tévhitek övezik a munkaidőkeret alkalmazását?
Mik a leggyakoribb problémák, ha a munkaidőkeretről van szó? Tipikus hibának számít, ha a munkáltató elmulasztja tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeret kezdő és/vagy befejezési időpontjáról, vagy csak szóban hangzik el az információ.
- Magyarországra jön a német belügyi államtitkár, az Orbán-kormánynak is üzent a Makkabi
- Ennek senki nem fog örülni: megjelent a legújabb IMF-jóslat
- De ki az a Boris Johnson? Bemutatjuk a britek új vezérét
- A politikusaink csak fogják a fejüket, mekkora agyelszívás folyik
- Milyen buktatók és tévhitek övezik a munkaidőkeret alkalmazását?
- Gigaleépítés az Unicreditnél, 10 ezer embert rúghatnak ki
- Az autópálya-szerződésekkel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon
- Trump most már nagyon gyorsan pontot tenne a Huawei-ügy végére
- Óriási bővítés jön a győri Audinál
További cikkek
-
Mihez kezdtek Matolcsyék az alapkamattal?
Összeült az MNB Monetáris Tanácsa. Tovább
-
Bejött a papírforma, Boris Johnson lesz az új brit kormányfő
A várakozásoknak megfelelően Boris Johnsont választotta meg a brit Konzervatív Párt új vezetőjének és egyben az Egyesült Királyság új miniszterelnökének a párt 160 ezres tagsága. Tovább
-
Ma jelentik be, hogy ki lesz az új brit miniszterelnök
Theresa Mayt Boris Johnson volt vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter váltja tisztségében. Tovább
-
Hogy áll most a hiány? Itt vannak a számok
Júniusban 213,6 milliárd forint volt az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás hiánya. Tovább
-
Tovább támadja a brazil elnök a saját űrügynökségét, mert az az igazat mondja az őserdők pusztításáról
Brutálisan felgyorsult az Amazonas-vidék erdőirtása, mióta Jair Bolsonaro vezeti Brazíliát. Tovább
-
2,5 éves mélypontra zuhant az üzleti bizalom az országban
Hetedik hónapja romlanak az üzleti várakozások a GKI szerint. Tovább
-
Megunta az EU a vitát – komoly gesztust tennének Amerikának
Az Európai Unió kész nullára csökkenteni az Egyesült Államokból importált autók vámját - közölte a német gazdasági és energetikai miniszter. Tovább
-
Lefoglalt tartályhajó: szankciók jönnek Irán ellen?
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen, miután az iráni Forradalmi Gárda a minap lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Tovább
-
Szembe megy a piaccal a Fitch – mit hozhat az idei év?
Az általános piaci várakozásokkal ellentétben a Fitch nemzetközi hitelminősítő csupán egy amerikai kamatcsökkentésre számít az év végéig. Tovább
-
Már biztos: újabb világbajnokságot rendez Budapest
Jön a második magyar rendezésű vizes vb. Tovább
-
Lemondott a koszovói miniszterelnök
Politikai trükknek nevezte Aleksandar Vucic szerb államfő Ramush Haradinaj koszovói kormányfő lemondását, amellyel Vucic szerint csak népszerűségét szeretné növelni a koszovói politikus. Tovább
-
Ománi vizeken foglalták el az irániak a brit tartályhajót
Penny Mordaunt brit védelmi miniszter szombati nyilatkozata szerint Omán területi vizein haladt a Stena Impero nevű brit tartályhajó, amikor az iráni Forradalmi Gárda lefoglalta. Tovább
-
Beperli a Nissant és a Mitsubishit a sikkasztással vádolt volt vezérigazgató
Beperli a Nissan és a Mitsubishi japán autógyártókat Hollandiában a sikkasztás gyanúja miatt tavaly leváltott volt közös elnök-vezérigazgatójuk, Carlos Ghosn. Tovább
-
Merkel a Hitler elleni sikertelen merénylet évfordulóján üzent
A német kancellár a gróf Stauffenberg és társai által Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet 75. évfordulójáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy Németországban a szélsőjobb elleni fellépést az ismert történelmi előzmények után minden eszközzel támogatni kell. Tovább
-
Mégsem lesz kamatcsökkentés?
Nincs szükség kamatcsökkentésre, nyilatkozta Eric Rosengren, a bostoni Federal Reserve elnöke: szerinte az amerikai jegybank türelmes maradhat egészen addig, amíg jó formában van a gazdaság. Az márpedig dübörög, az infláció közel a két százalékos jegybanki célhoz, minden a legnagyobb rendben. A befektetők elgondolkoztak, részvényeladásba kezdtek. Tovább
-
A nálunk szokásosnál is keményebb hőség sújtja Amerikát és Kanadát
Most Észak-Amerikát érte el egy hőhullám, ami úgy tűnik, még rosszabb, mint ami pár hete Nyugat-Európát sújtotta, illetve ami nálunk is évről évre jelentkezik. Míg mi viszonylag szárazabb szaharai levegőt kapunk, Amerikára forró, fullasztó párás hőség ereszkedik. Tovább
-
Irán lecsapott egy brit hajóra
Nem unatkozik a brit kormány mandátumának utolsó napjaiban. Tovább
-
Döntött a bíróság: Hollandia részben felelős a srebrenicai mészárlásért
Hollandia részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. Tovább
-
Kalifornia: Trump orrhosszal vezet az adománygyűjtésben
Trump eddig 3,2 millió dollárnyi adományt gyűjtött össze a demokrata elkötelezettségéről híres Kalifornia államban. Tovább
-
Nagyot nőtt tavaly a turizmusban dolgozók átlagbére, de még így is kevés
A plusz 13 százalékkal is csak bruttó 212 ezer forintra bírt nőni a fizetésük 2018 végéig. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
