Miben bűnös az ENSZ palesztin segélyszervezete?

Végveszélyben?

Az ENSZ palesztinokat segítő segélyszervezete, az UNRWA pénzhiánnyal küzd, miután Izrael azzal vádolta, hogy 13 ezer gázai alkalmazottjából 12 részt vett az országot ért a tavaly október 7-i gyilkos támadásban és fogolyrablásban, ami után több ország felfüggesztette a segélyügynökség finanszírozását.

A szervezet elnöke, Philippe Lazzarini múlt csütörtökön Dublinban azt nyilatkozta, hogy a pénzszűke, amellyel a jövő hónapban szembesülnek, áprilisban sokkal rosszabb lesz, ha az UNRWA nem tud új finanszírozást biztosítani, vagy nem tudja meggyőzni az adományozókat a felfüggesztett hozzájárulásuk folytatásáról, jelentette a Reuters.

Lazzarini azért kereste fel a szigetország fővárosát, mert Írország a szervezet számára nyújtott 20 millió eurós rendkívüli támogatást jelentett be, és sürgette a finanszírozást felfüggesztő országokat, hogy „haladéktalanul vonják vissza e döntésüket”, valamint folytassák és bővítsék támogatásukat.

„Működésünk veszélybe kerül márciustól, de április lesz az a hónap, amikor mélyen, mélyen, mélyen meghaladják kiadásaink bevételeinket" - mondta a szervezet vezetője egy sajtótájékoztatón, és „egzisztenciális fenyegetésnek" nevezte az ügynökségét érő kihívást.

Lazzarini az elmúlt napokban kiterjedt konzultációkat folytatott az adományozókkal, többek között Öböl-menti országokba és Brüsszelbe utazott, hogy megpróbálja pótolni az UNRWA mintegy 440 millió dolláros finanszírozási hiányát.

Az UNRWA egyes adományozói, például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jelezték, hogy nem folytatják a támogatást mindaddig, amíg az ENSZ belső vizsgálata be nem fejeződik a vádakkal kapcsolatban. Az előzetes jelentést az ENSZ a következő hetekben fogja közzétenni. Lazzarini elmondta, hogy az ENSZ négy héten belül megoszt néhány észrevételt a tagállamokkal a vizsgálatával kapcsolatban.

„Egy ilyen veszélyes időszakban, mint a mai, felfoghatatlan eset lenne, hogy az UNRWA összeomoljon" - mondta Micheal Martin ír külügyminiszter egy sajtótájékoztatón, „az embereknek nemzetközileg is fel kell ismerniük ezt” -tette hozzá.

Mintha csak az írországi felhívásra reagálna, a brazil elnök Luiz Inacio Lula da Silva múltheti kairói látogatásán, ahol az Arab Liga gyűlésén szólalt fel, kijelentette, hogy országa megnöveli az UNRWA-nak nyújtott támogatását, számolt be róla a Reuters.

A rendelkezésre álló hírek szerint Ausztrália, Ausztria, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia és Svájc függesztette fel hozzájárulását az UNRWA költségvetéséhez az idei évben. Más részről Brazília, Írország, Luxemburg, Norvégia, Spanyolország és Szlovénia kijelentették, hogy folytatják országuk hozzájárulásának fizetését a segélyszervezet számára.

A szervezet 2022-ben mintegy 2.2 milliárd dollár hozzájárulást kapott. A legnagyobb befizetők az Egyesült Államok, Németország és az EU voltak. Ebből láthatjuk, hogy a finanszírozás megvonása igen jelentős és a szervezet valóban fokozott pénzügyi nehézségekkel néz szembe.

Az UNRWA izraeli népirtást valószínűsít Gázában

Az egyik ok, ami az izraeli kormányzat ellenszenvét felkelthette az, hogy a Hágában székelő Nemzetközi Bíróság január 26-ai döntésében, amely Izraelt a Gázai-övezetben végrehajtott katonai műveletében a népirtás megakadályozására kötelezte - azaz megállapította hogy fennáll az esélye a népirtásnak - a tanúk között három szervezetet szólaltat meg, az ENSZ-Titkársághoz tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalát (OCHA), az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) és az UNRWA-t. Ezek közül a palesztinokat segítő segélyszervezetnek van kiterjedt hálózata a körülzárt városban, így nekik vannak közvetlen tapasztalatai a harcok következményeiről. Továbbá az UNRWA az ENSZ egyik szervezete, így az ENSZ mellett működő Nemzetközi Bíróság az adatgyűjtésben tulajdonképp „saját” alkalmazottjaira támaszkodhat.

A népirtás valószínűségét alátámasztandó, a Lazzarini által január 13-án elmondottakat szó szerint, a 49. pontban idézi a bíróság:

„Az elmúlt száz napban a Gázai övezetet érő hosszan tartó bombázások a lakosság tömeges kitelepítését idézte elő, amely menekül – folyamatosan kiűzik őket otthonukból, és egyik napról a másikra távozni kényszerültek, hogy olyan helyekre költözzenek át, amelyek hasonlóan nem biztonságosak. 1948 óta ez volt a palesztinok legnagyobb kitelepítése.

Ez a háború több mint 2 millió embert érintett – Gáza teljes lakosságát. Sokan életre szóló hegeket hordoznak, mind fizikai, mind pszichológiai értelemben. A túlnyomó többség, beleértve a gyerekeket is, súlyosan traumatizált.

A túlzsúfolt és egészségtelen UNRWA menedékhelyek mára több mint 1,4 millió ember „otthonává” váltak. Minden hiányzik belőlük, az ételtől a higiénián át a magánéletig. Az emberek embertelen körülmények között élnek, ahol a betegségek terjednek, a gyermek között is. Élhetetlen körülményeket élnek túl, és csak néhány percre vagyunk az éhínségtől” – tanúskodott az UNRWA vezetője.

Lazzarini - amit a bíróság dokumentuma az 50. pontban idéz - még hozzáteszi, hogy a gázai krízist „dehumanizáló nyelvi környezet” veszi körül.

Karaktergyilkosság, hamis tanúskodás?

Az UNRWA ellen indított izraeli vizsgálat híre épp a bírósági döntés napján, azaz január 26-án robbant ki, az Izraelbe való gyilkos betörésben tevőleges részvétellel vádolva a szervezet 12 munkatárást. Korábban Izrael nem összpontosított e szervezet kritizálására. Tavaly november elején még arról is beszámolt a Magyar Hírlap, hogy „azzal vádolta meg a Hamász iszlamista palesztin szervezet… az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetét (UNRWA), hogy »összejátszik« Izraellel a Gázai övezet északi részén lakók délre »kényszerítésében«”.

A nemzetközi botrány kirobbanásának másnapján, január 27-én Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter kifejezte, hogy országa nem szeretné, ha bármilyen szerepet is kaphatna Gázában az UNRWA a háború után.

Az egyhónapos határidő, amit a Nemzetközi bíróság Izrael számára kiszabott, hogy beszámoljon a gázai háborújában a népirtást megelőzendő intézkedéseiről február 26-án, hétfőn lejár.

Láthatjuk, hogy a bírósági számonkérés előtt Izrael az ENSZ segélyszervezetének szavahihetőségét kívánja aláásni. Ezen érvelés szerint a segélyszervezet munkatársai mind Hamász, azaz terrorista szimpatizánsok, sőt többen közülük aktív terroristák is. Hogyan adhatnánk a szavukra, hiszen mind gyűlölik a zsidó államot? Valószínűleg Izrael nem fogja elfogadni azt, amit az UNRWA alkalmazottak jelentenek, tanúskodnak majd.

A másik oldalról szemlélve viszont azt állíthatjuk, hogy a szervezetnek csak egy kis töredékére lehetséges a terrorista gyanú igazolása, és a háború tényeit maguk a történések igazolhatják, nem függenek a róluk beszámolók világszemléletétől, elkötelezettségétől. Ebben az számít, hogy mit állítanak, nem az, hogy ki mondja. Ezen érvelés szerint Izrael karaktergyilkolással kívánja a tanút ellehetetleníteni. A híreket - szerencsére messzebbről - szemlélve a tömeges halál, rombolás és elűzés tényét szinte lehetetlen kétségbe vonni.

Gyilkos karakter, kollektív felelősség?

Azonban sajnos a szavahihetőségnél sokkal súlyosabbról van szó, mivel a vádak elhangzása után az Izraellel szövetséges országok közül többen felfüggesztették a segélyszervezet finanszírozását, ami megnehezíti a gázai palesztinok túlélési esélyeit, akiknek többsége otthona elhagyására kényszerült és menekültté vált. A segélyek felfüggesztése nagy valószínűséggel emberéletekbe fog kerülni, mivel az UNWRA segélyeinek mások általi kiváltására pillanatnyilag kevés alternatíva látszik. Milyen más segítséget ajánlanak fel a palesztin rászorulóknak ezen országok? Felkel tán a vörös félhold?

A népirtás esetének megállapításához, a bíróság által felidézett jogi definíció alapján szükséges, hogy a gyilkosságok, a mentális és fizikai sérüléseket okozó, életre eszélyes körülményeket előállító, a születésszámot radikálisan csökkentő vagy a gyermekek deportálásét eredményező akciók egy csoport ellen irányuljanak.

Az ilyen akciókra való felhívásokban általában a kollektív felelősség elvét alkalmazzák, hogy a gaztettekért való személyes felelősséget, amelyet az elkövetők viselnek, átvigyék egy egész csoportra. Ennek a csoportnak gonosz karaktert és az ezért való felelősséget tulajdonítanak.

A bíróságnak vizsgálnia kell a lehetséges népirtás megállapításához Izrael Állam szerepét ok-okozati összefüggésben, azaz hogy az állam okozójaként lépett, lép-e fel a népirtás előidézésében.

A bíróság a népirtásra való felbujtás valószínűsíthető példájaként Izrael elnökének szavait idézi:

„Egy egész nemzet a felelős. Nem igaz az a retorika, hogy a civilek nincsenek tudatában, nem vesznek részt benne. Ez abszolút nem igaz. Fellázadhattak volna. Harcolhattak volna a gonosz rezsim ellen, amely egy puccsal elfoglalta Gázát” - állította Jichák Hercog tavaly október 13-án.

Osztják-e ezt az álláspontot a segélyt megvonó országok vezetői? Feltéve hogy a Nemzetközi Bíróság végül arra a megállapításra jut, hogy mégiscsak népirtás zajlik le szemeink előtt, akkor vajon a segélyt megvonó országok vezetői tettestársnak minősülnek-e? A bíróság januári döntése alapján talán ezt teljes mértékben nem zárhatjuk ki.