Joan Donoghue, a bíróság elnöke ma egy órakor Hágában felolvasott ítéletében közölte:
az ICJ nem fogja ejteni a népirtás kérdésével kapcsolatos pert, azaz elutasította Izrael erre vonatkozó kérését.
A per tehát folytatódni fog, derül ki a The Guardian tudósításából.
Ez azt jelenti, hogy a bíróság illetékesnek tartja magát a kérdésben, és a Gázai övezetben elkövetett izraeli cselekmények egy része sértheti a genfi humanitárius jogi egyezményeket. Elég bizonyíték van arra, hogy Dél-Afrika okkal indította el a pert. Egyúttal elismeri a palesztinok jogát arra, hogy védelmet kapjanak "a népirtás cselekményeitől."
Az ICJ elnöke egy ENSZ-tisztviselőt idézve kitért arra is, hogy Gáza "a halál és a kétségbeesés" helyszíne lett, lakhatatlanná vált, és 1,7 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Hozzátette ugyanakkor, hogy az övezetből érkező számokat nem lehet független forrásból megerősíteni.
Kifejtette: Izraelnek "minden intézkedést meg kell tennie" lehetőségein belül a népirtás megelőzésére. Ennek részeként azonnali hatállyal biztosítania kell, hogy hadereje nem követ el olyan cselekedeteket, amelyek ennek minősülnek. Egyúttal azonnal intézkedéseket kell tennie a gázai humanitárius helyzet javítására.
Az elnök arra is utasította Izraelt, hogy előzze meg és büntesse a népirtásra felbujtást (Dél-Afrika ezzel is megvádolt izraeli politikosokat és közszereplőket). Az ítélet tehát jogi kötelezettségeket teremtett a zsidó állam számára, ugyanakkor tűzszünetre nem szólít fel, írta a The Guardian.
Dél-Afrika azért perelte be Izraelt a Nemzetközi Bíróságon, mert állítása szerint a zsidó állam népirtást követett és követ el a Gázai övezetben a Hamász tavaly október 7-i terrrortámadásai után megindított hadjárata során. Ez gázai közlések szerint már mintegy 26 ezer halálos áldozatot követelt palesztin oldalon, az áldozatok mintegy kétharmada nő és gyerek.
Egyúttal azt is kérte az ICJ-től, hogy szólítsa fel Izraelt azonnali átmeneti intézkedésekre, ezen belül a katonai műveletek azonnali felfüggesztésére a gázai civilek védelme érdekében.
Arról, hogy Izrael valóban népirtást követ-e el, a bíróság most nem döntött. Ebben a kérdésben néhány év múlva hozhat ítéletet.
Idén januárban már mindkét felet meghallgatta. Az izraeli kormány alaptalannak tartja a vádakat.
Az ICJ ítéletei nem kikényszeríthetőek, ugyanakkor elvileg kötelező erejűek, politikai szempontból pedig fajsúlyosak.
A perrel később még részletesen foglalkozunk. Korábbi háttéranyagunkat itt olvashatják.
Arról pedig, hogy a per hogyan károsítja Izrael nemzetközi megítélését, itt írtunk:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 129,72 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 143 326,20 ponton zárt szerdán.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
