A Financial Times által megszerzett javaslattervezet szerint az új valutauniós biztosnak vétójoga lenne a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal. A többi euróövezeti tagállam pénzügyminiszterei által kinevezendő gondnok felelősségi körébe tartozna a görög kormány összes nagyobb kiadási tételének felülvizsgálata.
A tervezet szerint a görög államháztartási konszolidációt szigorú irányítási és ellenőrzési rendszernek kell alávetni. Tekintettel a programok eddigi gyenge teljesítésére, Görögországnak el kell fogadnia, hogy egy bizonyos időre európai szintre helyezi át költségvetési szuverenitását, a javaslat szerint a görög kormánynak törvényben kellene rögzítenie azt is, hogy az állami bevételeket mindenekelőtt az adósságszolgálatra fordítja.
A reformok lassúságára hivatkozva Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő ultimátumot adott Görögországnak, mely szerint ha nem fog össze a három legnagyobb görög párt, akkor Athén nem kap több pénzt.
A lapnak egy vezető görög pénzügyminisztériumi illetékes azt mondta, hogy nincs tudomása a javaslatról, így nem tud megjegyzést fűzni hozzá, a német pénzügyminisztériumban pedig nem kommentálták az értesülést.
A Financial Times szerint ugyanakkor még a német javaslat köröztetésének megkezdése előtt az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) külön tízoldalas listát adott át Athénnak azokról az előzetes lépésekről, amelyeket a görög kormánynak a következő segélycsomag jóváhagyása előtt meg kell tennie. A listán az áll, hogy Görögországnak három éven belül további 150 ezer munkahelyet kell megszüntetnie az állami szektorban, emellett jelentősen vissza kell fognia a védelmi és az egészségügyi kiadásokat is az idei államháztartási deficit csökkentése végett.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
