Csak tovább rontja a helyzetet az ukrán régiók elcsatolása

• Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta a négy ukrajnai megszállt régió (Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck) Oroszország általi illegális annektálását hivatalossá tevő "csatlakozási szerződéseket". Ez a második világháború óta a legnagyobb erőszakos területfoglalás Európában. Putyin beszédében - amelyet az aláírást megelőzően tartott - a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a kijevi rezsimet. További részletek:

• A négy régió elcsatolása után az orosz elnök a Vörös téren tartott beszédet. Putyin szerint a mai nap "történelmi nap", "az igazság és az igazságosság napja".

Ünneplő tömeg Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményét. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

• Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentése szerint Oroszország agressziónak fogja tekinteni az új területeire mért ukrán katonai csapásokat. "Sehogy másként nem is lehet" - mondta a Kreml szóvivője.
• Az Európai Tanács tagjai közös nyilatkozatukban határozottan elutasították és elítélték Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a négy régiót.  "Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását" - fogalmaztak. 
• Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie - hangsúlyozta.  A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.
• A moszkvai ceremónia után néhány órával Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. "De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto" - fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel "de jure", azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.
• Több tucat ember meghalt, miután az orosz erők rakétatámadást indítottak egy civil konvoj ellen Zaporizzsja város közelében. A péntek reggeli támadás Zaporizzsja városában gépkocsikban várakozó embereket ért, akik arra vártak, hogy átkelhessenek az orosz megszállás alatt álló területre, hogy családtagjaikat visszahozhassák a frontvonalon túlra.
• Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Oroszország legutóbbi akciói a konfliktus legsúlyosabb eszkalációját jelentik azóta, hogy Putyin elrendelte csapatai bevonulását Ukrajnába. A NATO-szövetségesek megerősítették Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának "rendíthetetlen támogatását" - mondta Stoltenberg. Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. "Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni".
• A jelentések szerint a stratégiai fontosságú donbászi Lymanban bekerítettek az orosz erőket. Az orosz erőket a helyi "Luhanszki Népköztársaság" harcosaival együtt kerítették be a városban, amely egy stratégiai fontosságú vasúti csomópont, május óta Moszkva ellenőrzése alatt áll. A limani orosz helyőrség feladása megalázó lenne a Kreml számára. Részletek:

• Válaszul Putyin ukrajnai területek annektálására az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be orosz személyek és vállalatok ellen. Az új szankciócsomagban több mint ezer, Oroszország ukrajnai inváziójához kapcsolódó személy és cég szerepel, köztük a központi bank kormányzója és a Nemzetbiztonsági Tanács tagjainak családtagjai. 
• Joe Biden elítélte Oroszország "alattomos" kísérletét a szuverén ukrán területek annektálására. Moszkva akcióinak "nincs legitimitása" - mondta az amerikai elnök.
• Az Egyesült Királyság is bejelentette: szigorítják az Oroszország elleni szankciókat. Az intézkedések korlátozzák az ország hozzáférését a kulcsfontosságú brit kereskedelmi és tranzakciós szolgáltatásokhoz, valamint megtiltják közel 700, a feldolgozóipari termelés szempontjából fontos termék Oroszországba történő exportját.
• Norvégia megerősíti az ellenőrzést az Oroszországgal közös északi határán. Az igazságügyi miniszter közlése szerint a már jelenleg is őrzött Storskog átkelőhelyről a teljes határszakaszra ki fogják terjeszteni a védelmet, és készen állnak arra, hogy szükség esetén gyorsan, rövid határidővel lezárják a teljes szakaszt. Az ellenőrzést egy rendőrségi helikopter végzi majd, amelyet szenzoros érzékelőkkel szerelnek fel, hogy az illegális határátlépőket is kiszűrhessék a jövőben. A skandináv országnak 198 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal a sarkvidéki régióban. Az ott található Storskog átkelőhely az utolsó, ahol a turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok szabadon beléphetnek a schengeni övezetbe.

(Guardian, MTI)