A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként az európaiak számára, derült ki a brüsszeli Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szerdán közzétett jelentéséből.
Az EPHA a légszennyezéshez köthető egészségügyi ellátással, a bekövetkező betegségek miatt kiesett munkanapokkal és a halálesetekkel járó költségeket összegezte 30 európai ország 432 városa, köztük Budapest, Debrecen, Győr és Pécs esetében 2018-ban.
Az elemzés szerint
a légúti megbetegedések miatti kiadások Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban és Pozsonyban voltak fejenként a legnagyobbak.
Ezekben a városokban az egy főre jutó kiadások közelítenek a háromezer euróhoz (mintegy egymillió forint).
A legkisebb mértékű légyszennyezéssel és ezért a legalacsonyabb, mintegy 380 eurós (140 ezer forint) kiadással a Spanyolországhoz tartozó Tenerife szigetén élőknek kell számolniuk.
Budapest esetében az összkiadások mintegy 3300 millió euróra (1200 milliárd forint) rúgnak, az egy főre jutó kiadás évente mintegy 677 ezer forint.
Debrecenben ez az összeg 300 ezer, Győrben 431 ezer, Pécsett pedig 330 ezer forint.
A jelentés kiemelte, hogy a városi légszennyezésért, valamint az amiatt bekövetkező elhalálozásokért
legkiemelkedőbb mértékben az épületek fűtése, az ipari vagy a mezőgazdasági tevékenység mellett - különösen a kelet-közép-európai régióban - a közlekedés a felelős.
Becslések szerint a városi gépjárműhasználat egyszázalékos növekedése akár 0,5 százalékkal növelheti a költségeket, amelyeket a városi közlekedési szokások és a várospolitika kismértékű változásai is jelentősen befolyásolhatnak.
A jelentés készítői ezért
a fosszilisüzemanyag-alapú közlekedés csökkentésére, valamint a fenntarthatóbb és nulla kibocsátású alternatív közlekedési eszközök használatának támogatására szólítanak fel.
Ez a „gig economy.” 
