Idén januárban 2,9 százalékos inflációt mért a nyugdíjasok kosarában a Központi Statisztikai Hivatal, ami jóval alatta marad a 2020 januárban regisztrált 4,6 százaléknak. Ugyanakkor, míg az előző évben az aktív háztartások figyelembevételével vizsgált adat magasabb volt (4,7 százalék), addig most az utóbbi mutató (2,7 százalék) alatta maradt a nyugdíjas inflációnak. Vagyis, bár idén januárban kisebb átlagos áremelkedést mértek az idősek körében, mint egy éve, de ezúttal a nyugdíjasok élete drágábbnak bizonyult, mint a társadalom többi tagjáé.
Természetesen az idei mérsékeltebb növekedés mögött a bázishatást is érdemes nézni: egy éve olyan ütemben emelkedtek az árak, amit nehéz lett volna überelni, de ettől még meg kell barátkozniuk az időseknek a gondolattal, hogy az általuk preferált termékek, szolgáltatások ára a közeli jövőben is jobban fog emelkedni. Így például az élelmiszereknél azt látjuk, hogy tavaly az egész évben 7,2 százalékkal drágultak átlagosan 2019-hez képest - nem volt más olyan főcsoport, ahol hasonló dinamikát mért volna a KSH.
A részletekben elmerülve: tavaly januárban 6,9 százalékos drágulást jegyzett fel az élelmiszereknél a statisztikai hivatal. Idén ennél szerényebb, 3,9 százalékos áremelkedésről jelentettek.
Az egyik legfontosabb oka a változásnak a sertéshús iszonyatos drágulásának megállása volt: míg 2020 elején 27,6 százalékos volt az áremelkedés mértéke az egy évvel korábbihoz képest, idén hasonló intervallumban, egy éves visszatekintésben 6,3 százalékos csökkenést tapasztaltak az árfelírók.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki ilyen árváltozással találkozott a boltokban, ez csak egy átlagérték.
A fordulat mögött a sertéspestis hisztéria lecsengése, illetve a piaci torzulások kiegyenlítődése állhat. Ekkora fordulat nem állt be a párizsi, kolbász termékkörben, de azért említésre méltó, hogy az egy évvel ezelőtti 17,4 százalékos drágulás után idén már "csak" 6,6 százalékkal kerültek többe ezek az áruféleségek. Szóval ez is hozzájárulhatott a mérsékeltebb inflációhoz.
Közismert, hogy a nyugdíjakat idén 3 százalékkal emelték, de ez nem azt jelenti, hogy tavaly januárhoz képest ekkora növekmény jelent meg a számlákon, hiszen az infláció miatt a nyugdíjakat visszamenőleg 1,2 százalékkal korrigálták tavaly novemberben. A januári emelés után pedig az előző héten a Magyar Államkincstár elutalta (illetve postai úton eljuttatták) a 13. havi nyugdíj egy hétre jutó részét, amit átlagosan mintegy 37 ezer forintot jelentett.
Nagy kérdés azonban, hogy ez mire lesz elég. Egyelőre a nyugdíjas infláció elmarad az év eleji emelés mértékétől, de még csak egy hónapon vagyunk túl. Szakértők szerint pedig az év során lesznek még olyan időszakok, amikor az árak meglódulnak. Az például kizárt, hogy az üzemanyagárak a tavalyihoz hasonló mélységekben járjanak. Akkor a koronavírus-járvány miatt apadt a kereslet, ezért nyomottá váltak az árak, de idén mindenki a gazdaság beindulásával számol, ami viszont értelemszerűen hatással lesz a benzinárra is. Az pedig olyan alapvető költségtényező, ami minden termék és szolgáltatás árazásában megjelenik.
A Magyar Nemzeti Bank szerint idén 3,5 százalék körüli inflációra lehet számítani, ám ez is nagyban függ attól, hogy mikortól lehet feloldani a járványügyi korlátozásokat. Minél később, annál kevesebb ideje marad a gazdaságnak a talpra állásra, ami az inflációs folyamatokat is befolyásolná, főleg a szolgáltatások árazásán keresztül. Ha viszont "beüt" a nyár, akkor meglódulhat az infláció, ami kompenzációt hozhat az érintetteknek novemberben, csakúgy, mint tavaly.
S akkor még nem ejtettünk szót arról, hogy bő egy év múlva országgyűlési választás lesz, és az idősebb korosztályok egyre fontosabb szavazóbázist jelentenek a kormánypártoknak. Jogszabály szerint, amennyiben a gazdasági növekedés mértéke egy évben meghaladja a 3,5 százalékot, a nyugdíjasok prémiumra is jogosulttá válnak, márpedig erre idén jó esély van, tehát ezen a jogcímen is érkezni fog pénz az év vége felé. De hogy ezen túl készül-e mással is a kormány - például év végi extra bónusszal, mint évekkel ezelőtt az Erzsébet-kártyák kiosztásával - az majd csak később fog kiderülni.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
