Tavaly az év egészében több mint 3,8 százalékos (egészen pontosan 3,84 százalékos) volt a nyugdíjasok inflációja - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett jelentéséből. A teljes fogyasztói árindex ugyanebben az időszakban 3,3 százalékos volt. Utóbbi adat belefér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljának - 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék - toleranciasávjába. Mindez egyben azt is jelenti, hogy tavaly drágább volt a nyugdíjasok élete, mint a fiatalabbaké.
Az idős honfitársaink tavaly év elején 2,8 százalékos nyugdíjemelésben részesültek, de mivel január és augusztus között 4 százalékos nyugdíjas inflációt mért a KSH, ezért novemberben átlagosan 20 ezer forint kiegészítésben részesültek a jogosultak.
Az adat figyelmeztető lehet a kormány számára, hogy a nyugdíjasok inflációja elszakadt a teljes társadalomra számolt árváltozástól, az időseket jobban sújtják az áremelések, mint a fiatalabb generációkat. Ennek legfőbb oka, hogy a létfenntartáshoz szükséges alapvető termékek, szolgáltatások - amelyek az idősek fogyasztási kosarában meghatározóbban - jobban drágultak az előző évben.
Az élelmiszerek árucsoportja drágult tavaly a legjobban, átlagosan 7,2 százalékkal kerültek többe az ide sorolt termékek, mint 2019-ben. Fontos azonban megemlíteni, hogy a tavalyi utolsó hónapban, decemberben már "csak" 4,9 százalékos átlagos áremelkedést mért ebben a körben a KSH 2019 decemberéhez viszonyítva, ami a piaci konszolidáció jele is lehet akár.
Eközben a tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, ami viszont a forint árfolyamának tavalyi második féléves gyengülését tükrözheti: az erősebb euró miatt dráguló import emelte a fogyasztói árakat. Ez főleg a fiatalabb háztartásoknak lehet rossz hír, ezeket a készülékeket ugyanis főleg ők vásárolják.
Idén a nyugdíjasok 3 százalékos emelésben részesültek, a kormány inflációs tervének megfelelően. Az MNB ehhez képest 3,5 százalék körüli inflációt vár. A nyugdíjasok körében még nagyobb lehet az ütem, amennyiben az élelmiszeráraknál egyszeri hatások tartották alacsonyan az év végi árakat. Amennyiben valóban úgy alakulnak az árak, ahogy a jegybank jelzi, akkor novemberben jöhet megint a kompenzáció. A gazdasági növekedés ütemét is 3 százalék fölött várják, szóval nyugdíjprémium is érkezhet, szemben az előző évvel, amikor a GDP bezuhanása miatt ennek nem voltak meg a törvényi feltételei.
A nyugdíjszakmai szervezetek az utóbbi időben megint szorgalmazni kezdték a nyugdíjszámítás módszertanának felülvizsgálatát. A jelenlegi, inflációkövető emelés ugyanis csak a reálérték megőrzését biztosítja, míg a korábban használt svájci indexálás (ami a bérek emelését is figyelembe veszi) nagyobb nyugdíjemelésre adna lehetőséget. Ezáltal meg lehetne állítani a bérek és a nyugdíjak elszakadását egymástól az utóbbiak kárára.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
