Minden nyugdíjas tudja már, hogy januárban 3 százalékkal emelkedik az ellátásuk. Azt is, hogy valamikor február, március táján érkezik a 13. havi nyugdíjuk első, egy hétre elegendő részlete - írja laptársunk, az mfor.hu.
Ez azt jelenti, hogy a mostani, átlagosan 142 ezer forintos nyugdíj - figyelembe véve az idei kompenzáció beépülését is (amire a tervezettnél magasabb infláció miatt volt szükség), 148 ezer forintra emelkedik januárban. A 13. havi nyugdíj pedig további 3000 forintot fog jelenteni havi átlagban, összességében tehát tavasztól 151 ezer forintot utal majd a kincstár, vagy hoz ki a postás az átlag szintjén.
Azt viszont még nem tudni, hogy ez mire lesz elég. Ha azt nézzük, hogy mekkora lehet jövőre az infláció, akkor már lehetnek rossz megérzéseik a nyugdíjasoknak. A kormány 3 százalékot mond (ez alapján állapították meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét is, a törvénynek megfelelően), de például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,4-3,5 százalékot vár, ami pedig a friss inflációs jelentésükből derül ki.
Ha viszont megnézzük, hogy mekkora lehet az áremelkedés üteme a termékek és szolgáltatások csoportjai szerint, még borúsabb lehet a kép.
A nyugdíjasok fogyasztásában más társadalmi csoportokhoz képest meghatározóbb élelmiszereknél a jegybank jövőre 4,6-4,8 százalékos inflációval számol.
A jó hír az, hogy ez alacsonyabb, mint a mostani évre becsült 8 százalék. Ugyanakkor több mint 1,5 százalékponttal haladja meg a nyugdíjemelés mértékét. Ezen belül a nem feldolgozott élelmiszerek körében 4,7 százalékot jelez előre az MNB, a feldolgozottaknál 4,5-4,8 százalékot. Idénre 11,8, illetve 6,1 százalékot mond a jegybank, vagyis tagadhatatlanul csökken az árnyomás e termékek felől, de ettől még felette maradnak a nyugdíjemelés mértékének.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az átlagok, az ennek megfelelő árakkal a legritkább esetben találkoznak a vásárlók. Lesz, aki ennél magasabb áremelkedéssel szembesül majd a piacokon.
Az élelmiszerek az utóbbi időben váltak az inflációt húzó tényezővé, lapunk rendre beszámol arról, hogy a létfenntatáshoz nélkülözhetetlen termékek ára messze az átlagos infláció felett emelkedik egy ideje. A jegybankban is érzékelik ezt a kockázatot, az inflációs jelentésben például az alternatív inflációs pályák vizsgálata során az élelmiszerárak tartós emelkedését is figyelembe kellett venniük. Itt a fő kockázatot a kedvezőtlen időjárás tartósságában látják.
Az is szerepel a jelentésben, hogy még jövőre is meghaladja a historikus átlagot az élelmiszerek inflációja.
Az idei folyamatok hátterében az MNB több tényezőt lát:
- a kedvezőtlen időjárást (tavasszal több fagyos éjszaka, nyáron a kelleténél több csapadék) következtében károk keletkeztek a friss gyümölcsökben, zöldségekben
- az afrikai sertéspestis következtében mérséklődött a sertésállomány, ami a hazai ára emelkedését okozta az év első felében
- végül a koronavírus-járvány miatti lezárások megnehezítették a termények betakarítását, mivel kevesebb vendégmunkás állt rendelkezésre.
Azonban nem csak az élelmiszereknél szerezhetnek majd kellemetlen tapasztalatokat az idősebbek, több más termék esetében is 3 százalék feletti áremelkedést prognosztizál a jegybank. Az alkoholoknál, dohánynál egészen kiugró, 11,2-11,3 százalékos inflációra kell felkszülni, nyilván nem függetlenül a jövedéki adó emelésétől. Az üzemanyagok ára is meg fog ugrani: itt 4,6 százalékos inflációt jelez az MNB, miközben a mostani évre 5,6 százalékos átlagos csökkenést mutat az éves index. Idén a koronavírus miatt ugyanis megcsappant a világpiaci olajkereslet, mind a termelésben, mint a közúti közlekedésben visszaesett az igény az olajtermékek, az üzemanyagok iránt. Jövőre e téren tehát visszarendeződésre kell készülni.
Három olyan termék-, illetve szolgáltatáscsoport van, ahol a 3 százaléktól elmaradó index szerepel a jelentésben: az ipari termékeknél, a szabályozott áraknál és a piaci energiánál. Az idősek kosarában kétségtelenül fontos tétel az energia, amit hatósági körben szabályoznak. Az ipari termékek, nagy értékű technikai eszközök azonban már nem azok, ezek iránt jobban érdeklődnek a fiatalabb generációk.
Természetesen a magas élelmiszerárak nem csak az idősebbek sújtják, a kis jövedelemből élők is kárvallottjai ennek a folyamatnak. Sőt, tulajdonképpen minden társadalmi réteg, ha azt nézzük, hogy Európában a top 3 országba tartozunk az áremelkedés ütemét nézve. Az Eurostat adatai szerint (amely a harmonizált inflációs index szerint veti össze az államokat) Magyarországon az élelmiszerárak idén novemberben 6,4 százalékkal emelkedtek, ennél magasabb ütem csak Izlandon (7 százalék) és Törökországban (21,7 százalék) volt.
Összességében tehát úgy fest, hogy az ideihez képest jövőre várható többlet-nyugdíj arra lesz elegendő, hogy kompenzálja a bolti árak emelkedését, amelyek bőven felette lesznek az év eleji emelés mértékének. A reálértelemben vett pozitív pozícióhoz minden bizonnyal szükség lesz újabb kompenzációra jövő novemberben. Ábránk azt mutatja, hogy idén hogyan vált el egymástól a fogyasztói árindex és a nyugdíjas infláció.
Egy szektornak igazán nem ment jól. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
