A kormány nem hajlandó elárulni, mekkora inflációval tervezi a 2021-es költségvetést, legutóbb kérdésünkre Gulyás Gergely miniszter annyit volt hajlandó elárulni, hogy a szám benne lesz a jövő évi büdzséről szóló javaslatban, amit jövő kedden nyújt be a parlamentnek a kormány.
Lapársunk, az mfor.hu a nemrég elkészült konvergencia programban bukkant rá egy idevágó információra, mely szerint 2021-től a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos lehet a fogyasztói áremelkedés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hatályos szabályok alapján ekkora mértékben emelik a nyugdíjakat is januártól.
Most egy friss dokumentumban, a Költségvetési Tanács jelentésében találtuk egyértelmű bizonyítékát annak, hogy a kormány 3 százalékos - tehát idei tervezett 2,8 százaléknál magasabb - inflációval számol a következő évre. A tanács ugyanis azt rögzíti a jövő évi büdzséről készült elemzésében, hogy "a fogyasztói áremelkedés mértéke 3,0 százalék".
Vagyis amennyiben az elmúlt napokban nem módosult a kormány álláspontja a beérkező makroadatok hatására, és kitart az inflációkövető nyugdíjemelési modellje mellett, akkor a járandóságok 3 százalékkal emelkedhetnek 2021 januárjától. Erre rakódik rá a 13. havi nyugdíj első, egy heti részletének kifizetése februárban, amire - derül ki a tanács jelentéséből - a járvány elleni gazdaságvédelmi alapból biztosítják a fedezetet, 77 milliárd forintot.
A nyugdíjalap kiadásai összességében 3915,3 milliárd forintot tesznek ki 2021-ben, ami 9,1 százalékkal több, mint az idei előirányzat. A mintegy 330 milliárd forint különbözetbe bele kell számolni a 3 százalékos nyugdíjemelésen túl a 13. havi nyugdíj részletét, valamint az is növeli a kiadásokat, hogy az induló nyugdíjak magasabbak, mint a kilépőké (vagyis az elhunytaké), az elmúlt évek intenzív béremelkedésének betudhatóan.
Ami utóbbit illeti, a tanácsi jelentésből az is kiderül, hogy a bruttó átlagkeresetek jövőre 6,9 százalékkal emelkedhetnek (a versenyszférában 7 százalékkal, a közszférában 6,3 százalékkal), vagyis lassulni fog az ütem, ami még így is biztosít reálnövekedést a keresőknek.
Az év első felében a tagországok az előző év azonos időszakához képest háromezerrel több, mintegy 33 ezer maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza. 
