A munkanélküliek száma 2022 decemberében 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt. 2022-ben - az év egészét tekintve - a munkanélküliek átlagos száma 176 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent.
A KSH péntek reggel publikált adatai szerint 2022. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 9 ezer fővel, 189 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 11,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,8 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,5 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké kismértékben (0,1 százalékponttal), 3,0 százalékra emelkedett.
A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7%), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,4%). Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben Dél-Alföldön nőtt (1,3 százalékponttal), míg Budapesten (0,6 százalékponttal) csökkent a ráta értéke. A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 32,4 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A foglalkoztatottak esetén hasonló trendeket látunk, továbbra is kedvezően alakul ez az adatsor is. 2022 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 704 ezer fő volt , 17 ezerrel több, mint egy éve. 2022-ben – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 61 ezer fővel, 4 millió 696 ezer főre emelkedett, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,4 százalék volt, 1,3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
2022. október–december az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 15 ezer fővel több, 4 millió 702 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 millió 589 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 428 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,8 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 11 ezerrel, 2 millió 161 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 271 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,6 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,1 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,7 százalékponttal, 66,8%-ra emelkedett.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,0%), míg a legalacsonyabb érték (70,1%) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Magyarországon (2,3 százalékpont) volt, míg Nyugat-Dunántúlon 0,9 százalékpontos csökkenés mutatkozott.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
