Az óvodák elnevezésében nem lehet utalni az angol nyelv oktatására, csak a nemzetiségi nyelvekre, például a németre, nevelési programjukból pedig törölni kell a nyelvoktatást – írta meg korábban a 24.hu.
Mindez az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) leveléből derült ki, amelyet két hete postáztak azoknak az óvodáknak, amelyek nevében szerepel az „angol” vagy más világnyelvre utaló kifejezés, s ennek megfelelően a nevelési programjukban is megtalálható a világnyelv oktatása.
Az egyik érintett óvoda lapunknak névtelenül nyilatkozó vezetője szerint egyetlen szó jutott eszükbe a levelet olvasva:
„DÖBBENET. Ez az oktatási szabadság semmibe vétele. Mi magánintézmény vagyunk, nem kötelező idejárni. A szülők döntenek arról, hogy szeretnék-e nyelvtudással felkészíteni a gyermeküket a jövőre vagy sem. Elfogadhatatlan ennek a földbe tiprása”
– mondja a budapesti intézmény tulajdonosa.
Arról, hogy mi állhat a háttérben, csak találgatnak a többi érintett óvodával egyetemben, de attól tartanak, az igazi okokat soha nem tudják meg. Véleménye szerint az a legszomorúbb, hogy őszintén, korrekten és jól működő intézményeket kényszerítenek arra, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyekre alapból nem is gondoltak volna, és hogy kibúvókkal működjenek tovább.
„Nem vagyok hajlandó változtatni a 15 éve jól működő óvodai módszeremen, amibe beletartozik az angol nyelv oktatása is. Ettől még nem károsodik a magyar nyelv és a magyar óvodai nevelési program, ahogy állítják” – jelenti ki a megkérdezett óvodavezető, aki szerint ezzel az ELTE angol nyelvű óvodapedagógus-képzése is veszélybe került. Majd hozzáteszi:
„Felfoghatatlan, hogy ebben a járványhelyzetben ilyen légből kapott, át nem gondolt dolgokkal foglalkozik a kormány. Az is lehetett volna opció, hogy például az újonnan induló óvodáktól vonják meg a lehetőséget, de aki régóta, sikeresen működik, azokat hagyják működni.”
Így ír az EMMI a levélben: „a hatályos vonatkozó jogszabályi előírások értelmében az angol nyelv Magyarországon nem minősül nemzetiségi nyelvnek, így ezen a nyelven történő óvodai nevelés nem jogszerű”.
Az EMMI az érintett intézmények ellenőrzése során arra jutott, hogy az idegen nyelvű képzést alkalmazó óvodák magyar köznevelési intézményként való működtetése jogszerűtlen, mivel az intézmények nem nemzetiségi óvodákként látják el feladataikat. A nem nemzetiségi óvodák esetében a nevelés-oktatás kizárólag magyar nyelven történhet, az intézmény megnevezésében bármilyen idegen nyelvi nevelésre utaló (például „angol nyelvi”) kifejezés az óvodák nevelési programjában sem szerepelhet.
Talán nem véletlen, hogy a tavaszi rendkívüli jogrend alatt, májusban született meg a 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről szóló módosítása, mely az úgynevezett kiegészítő nemzetiségi óvódák létrehozásának feltételeit is tartalmazza.
Csak a magyar fenntartók által működtetett magánóvodák kaptak ilyen levelet, a nagy nemzetközi óvodák nem.
Miközben az Eurostat statisztikái szerint a magyarok több mint fele nem tud a magyaron kívül másik idegen nyelvet – amivel csupán Romániát és Nagy-Britanniát előzzük meg –, az EMMI-levelet kiküldő fővárosi kormányhivatal azt mondja: az angol nyelv Magyarországon nem minősül nemzetiségi nyelvnek. Ezért nemzetiségi óvodai nevelés keretében többek között németül, mint elismert nemzetiségi nyelven folyó óvodai nevelésre van csak lehetőség.
Azt is kifejtik, hogy a 2011-es köznevelési törvény értelmében a külföldi nevelési intézményben folyó nevelő és oktató munkára annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt a sajátjának elismerte. Az EMMI a kérelmezők alapító okiratát, pedagógiai programját, valamint az óvodák hivatalos honlapján közzétett tájékoztató anyagok ellenőrző vizsgálatát elvégezte, s mivel jogszerűtlenséget tapasztalt, levélben arra szólította fel az érintett óvodákat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a nem nemzetiségi nyelvet oktató tevékenységükkel, s a nevüket változtassák meg, mert az idegen nyelvre való utalás megtévesztő és jogszabályba ütköző.
Ezek szerint Magyarországon nem evidencia a mai világban bármilyen nyelvet tanulni bármilyen életkortól, még a mondás ellenére sem: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz”.
A lapunk által megkérdezett jogász arra a kérdésünkre, hogy van-e bármilyen jogorvoslati lehetőségük az érintett óvodáknak a jelenlegi helyzetben, ezt válaszolta:
„Most arra kellene fókuszálni, hogy a jelenleg érvényes működési engedéllyel rendelkező óvodák az engedélyezett időtartamban folytathassák a tevékenységüket, és az érintett felek között egyeztetni kellene a jövőbeli működési feltételekről. Semmiképpen sem szerencsés egyoldalúan, hatósági úton, rövid határidővel előírni az óvodák számára ilyen, a működésüket alapvetően meghatározó módosításokat. Természetesen, ha az ügyben megalkotják majd a közigazgatási határozatot, megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek, azonban ennek elhúzódása kihatással lehet az intézmény rövidtávú, napi működésére.”
Több magánóvoda-tulajdonost is szerettünk volna megszólaltatni a témában, de a megkeresettek még név nélkül sem szerettek volna nyilatkozni. A velük folytatott beszélgetés során viszont többen felvetették: félő, hogy a magyar fenntartású angol és más világnyelveket oktató óvodák után a magániskolák kerülnek célkeresztbe. Tény, hogy sokuknak az egész folyamattal kapcsolatban feldereng az, ami a CEU-val történt, ahol egy mesterségesen generált adminisztratív probléma után hosszas huzavona után végül úgy döntöttek, hogy Budapestről Bécsbe költöztetik az iskolát. Csak a magánóvodák nem tudnak határon túlra költözni.
Sok esetben egyébként külföldi gyerekek járnak ezekbe a fókuszba került idegen nyelvi óvodákba, akiknek a szülei nem biztos, hogy most hirtelen egy teljesen magyar intézménybe szeretnék átíratni őket. Másfelől a megszüntetésre vagy a teljes átalakulása ítélt óvodákból kieső gyerekeket hirtelen fel kéne szívnia az állami és egyéb magánóvodáknak. Ez pedig nemcsak a túlzsúfolt intézmények, hanem az egyre durvuló koronavírus-járvány miatt is elég nehézkes lenne.
A névtelenséget kérő óvodavezető azt mondja, nem adják könnyen magukat, és jogi segítséggel felveszik a harcot intézményük megszüntetése ellen.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
