Az előző, 2014-2020-as köznevelési stratégia főbb vezérelvei közé tartozott egyebek mellett:
- a tanulói tárgyi tudás, a készségek, képességek szintjének emelése, fejlesztése,
- a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése összhangban az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel,
- az új tantervi-tartalmi szabályozóknak megfelelő taneszközök fejlesztése, bevezetése, elterjesztése,
- a felzárkózás támogatása,
- az innováció és a tehetség támogatása a köznevelés minden szintjén,
- a pedagógusképzés fejlesztése és a szakmai fejlődésének biztosítása.
Kiemelt szerepet tulajdonított a stratégia a korai iskolaelhagyás arányának csökkentését célzó intézkedéseknek és a befogadó nevelés támogatásának.
Arról, hogy ebben a koronavírus miatti vérzivataros időkben mit tartalmaz az új stratégia, még nem lehet tudni, de a miniszterelnök arra kéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy nyilvánosság számára tegye hozzáférhetővé a kormányzati portálon keresztül, így előbb-utóbb megismerjük az új stratégia tartalmát is.
Ezen túlmenően pedig az emberi erőforrások miniszterének, a pénzügyminiszternek, valamint az innovációért és technológiáért felelős miniszternek a Magyarország 2021–2027 közötti európai uniós fejlesztési forrásainak tervezését összhangban kell végezniük az új köznevelési stratégia célkitűzéseivel.
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. Elmaradt az eredmény 2024-hez képest.

