Miért jó, ha állam bácsi határozza meg a vízárat?

Az árhatósági jogkör azzal az indoklással kerül el a helyi önkormányzatoktól, hogy ezzel kikerül a helyi politika hatása alól, ahol a víz- és csatornadíj alacsonyan tartása az érdek, miközben nem fedezi az amortizációt és a fejlesztéseket. A lakossági fogyasztónál, amennyiben 60 nappal késik a díjfizetéssel, szűkítővel korlátozható lesz a fogyasztás, de előre fizető mérő felszereléséről is meg lehet állapodni vele. A lakossági díj alacsonyabb lehet a nem lakosságinál, de ez utóbbi csoportba tartozók az előbbiek díjának legfeljebb a másfélszeresét fizethetik. A nem lakossági felhasználóknak fejlesztési hozzájárulást kell fizetni a víziközmű-szolgáltatónak.

Ugyanaz a 14 egyház maradt, mint nyáron

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Azok a vallási közösségek azonban, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament. Változnak ugyanakkor annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá, ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, a kérelemről az Országgyűlés dönt.

Piramisban kutatnák a hungarikumokat

Törvényjavaslatot nyújtott be kormány, amely vázát adja annak a szabályozási rendszernek, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása.

A javaslat indoklása szerint a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, vertikálisan felfutó rendszerben, az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában történik. Ahhoz, hogy a hungarikum szónak valóban megkülönböztető szerepe legyen, a Hungarikum Bizottság (HB) választja ki a hungarikumokat. A HB a megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi.

Az állam bukik, de a társadalom fizet

Az Országgyűlés úgy döntött: mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem pótolható, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. Korábban elfogadták az új MNB-törvényt is, ami esést okozott a tőzsdén és gyengítette a forintot.

A még hatályos alkotmány alapján utasították el a Jobbik népszavazási kezdeményezését az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről, mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat.

Bármely ügyben kijelölhetik az illetékes bíróságot

Alkotmányos szinten rögzítették, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A képviselők erről is az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály elfogadásával határoztak. Az átmeneti rendelkezések között rögzítették azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Ez először 2019-ben lesz így.

Devizahiteles-forinthiteles veszteséggel csökkenhet a banki különadó

A bankok csökkenthetik 2012-es különadójukat azon veszteség egy részével, amit jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződések forinthitelre váltása, továbbá a forinthitel egy részének elengedése miatt szenvednek el. Az erre irányuló javaslatot az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság nyújtotta be zárószavazás előtti módosító javaslatként a vízközmű-szolgálatásokról szóló törvényjavaslathoz. A pénzügyi intézmény vesztesége 30 százalékával csökkentheti különadóját.

Az adójóváírás feltétele, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot. Kikötés az is, hogy a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált résznél az adós késedelme 2011 . szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot. Feltétel az is, hogy a kölcsönszerződés forintra történő átváltása valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá váljon, és az elengedés mértéke elérje a forintkövetelés 25 százalékát.