|
| Egy rendőrségi busz roncsai a 2016. június 7-i bombarobbantás után. Fotó: EPA / Sedat Suna |
Frank-Walter Steinmeier (SPD) német szövetségi külügyminiszter ma berendelte a török ügyvivőt azután, hogy az éjszaka a török ellenzéki, kurd HDP párt képviselőit vették őrizetbe. „A külügyminiszter álláspontja szerint ez a helyzet további drasztikus kiéleződését jelenti” - írják német lapok.
Az éjszakai, terrorizmus-ellenes razziának nevezett akció során őrizetbe vették a párt két vezetőjét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdagot, valamint további legalább kilenc további képviselőt. Két további képviselő ellen nem tudták végrehajtani az elfogatóparancsot, mivel külföldön tartózkodnak. A HDP 59 képviselővel a török parlament harmadik legnagyobb ereje, és egyben a kurdok legfontosabb politikai képviselete.
Allah ajándéka volt a puccs
A német külügyminisztériumra hivatkozva azt írják, hogy senki sem vonja kétségbe Törökország jogát a terrorizmussal szembeni fellépésre és a júliusi véres puccs törvényes eszközökkel történő feldolgozására. Ám ez nem lehet ürügy arra, hogy a politikai ellenzéket elhallgattassák, sőt rács mögé dugják.
Ám persze mindez egy nagyobb játszma része, egyben egy folyamat következő állomása. Már értjük, miért nevezte Erdogan annak idején a júliusi puccskísérletet Allah ajándékának – mondta a kurd párt szóvivője a német Die Weltnek. Az azóta következett tisztogatásoknak szerinte semmi közük a független igazságszolgáltatáshoz, csak arra szolgálnak, hogy a harmadik legerősebb parlamenti pártot likvidálják.
Kijátsszák a menekültkártyát
Ez egyébként nem csak a kurdok véleménye, sokan mások is úgy gondolják, nem lehetett sok tízezer puccsista az országban, márpedig tízezreket vettek már őrizetbe vagy bocsátottak el állásukból bármiféle ítélet vagy bizonyíték nélkül, sok esetben vélhetően már kész listák alapján.
A külföldi tiltakozások ellen a törökök rendszerint kijátsszák a menekültkártyát. Tegnap, csütörtökön Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában azt mondta: a türelmük a végéhez közeledik. Ezekben a napokban választ várnak az EU-tól, hogy megkapják-e a vízummentességet, és ha nem, fel fogják mondani a menekültügyi megállapodást, amit a tavasszal kötöttek (és ami a menekültek számának drasztikus visszaeséséhez vezetett Európában).
Mit érdemel az a 137 ezer bűnös?
A törökök azt állítják, hogy minden téren teljesítették az EU feltételeit a vízumkényszer megadásához, egyedül a terrorizmus kezelésével kapcsolatban van némi nézeteltérés. A terrorizmus elleni kemény fellépésre azonban szükségük van, hiszen egyszerre harcolnak olyan terrorszervezetekkel, mint a kurd PKK, a daesh (Iszlám Állam) vagy Fethullah Gülen hálózata. Szerinte Európa is szemmel tartja a terrorgyanús személyeket, és szigorítja a terrorellenes törvényeit.
A Reuters a napokban jelentette, hogy Törökországban újabb tízezer közszolgálati alkalmazottat bocsátottak el és újabb 15 médiavállalkozást zártak be. Ezzel már mintegy százezerre becsülik az elbocsátott vagy felfüggesztett dolgozók számát, 37 ezer embert pedig letartóztattak vagy bebörtönöztek a hírügynökség szerint.
Elbocsátották a halottkémeket is
A legutóbb elbocsátottak között voltak akadémikusok, tanárok, egészségügyi dolgozók, börtönőrök és igazságügyi orvosszakértők. A török ellenzék magukat a tisztogatásokat tartja puccsnak a törvény és a demokrácia ellen, és a török állam működőképességéért aggódik. Szerintük a rendkívüli állapot alapján elnöki rendeletekkel kormányzó Erdogan egyszemélyi hatalmat épít.
Nemrég a török elnök a görögöket is jól megijesztette, amikor utalást tett arra, hogy az Első Világháború utáni békeszerződések során nem húzták meg jól a határokat. Úgy is tűnhetett, mintha igényt tartana a görög szigetek egy részére.
Belepiszkálnak a bankrendszerbe
A gazdaságban is erős az önkényuralom szele. Erdogan elnököt már sokszor vádolták azzal, hogy a jegybankra nyomást gyakorol, főleg a kamatcsökkentés érdekében. A Bloomberg tegnapi tudósítása szerint azonban most azzal fenyegették meg a kereskedelmi bankokat is, hogy ha nem nyújtanak olcsó hiteleket a gazdaság szereplőinek a gazdasági növekedés elősegítésére, akkor árulóknak fogják őket tekinteni. Néhány nagybank gyorsan be is jelentette, hogy csökkenti hitelkamatait.
Úgy tűnik, a piacok is megijedtek. Ma az európai átlagnál sokkal jobban zuhant a török líra, történelmi csúcsra ért az euró árfolyama, és tíz százalék fölé emelkedett a tíz éves török államkötvények éves hozama is.
Az elnökválasztás első fordulója után biztosnak látszik, hogy a jobboldali jelölt megveri a baloldali vetélytársát. 
