352 millió forintért rendelte meg Pintér Sándor belügyminiszter a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócég magyar vállalatától a hazai egészségügy átalakítási tervét. A BCG nevéhez fűződik a szlovák egészségügy átvilágítása, és a reformcsomag kidolgozása. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint, - aki február elején lapunknak még az EMMI által összeállított, a jövőre vonatkozó szakmai anyagát elemezte, - azt mondja:

a hirtelen, titokban felkért cég és az egészségügyi dolgozóknak kiküldött kérdőívek párhuzama egy látványpékséget juttatnak az eszébe.

Azt sem lehet tudni, hogy az év elején összerakott, az egészségügy strukturális átalakítását célzó reformtervet kiindulópontnak tekinti-e a BCG, vagy sem, hiszen nem lehet tudni, hogy a zárt ajtók mögött mi történik.

„Az egészségügy átalakítása miatt összeállított a kormány egy kérdőívet, amelyet július 17-től folyamatosan, 141 ezer egészségügyi dolgozónak küldik ki. Nos, ez a kérdőív nem kérdőív, sokkal inkább tekinthető legitim nyilatkozatnak. Bár a kérdések között vannak jók, de veszélyes irányba mutatók is, nem beszélve arról, hogy irányítottak és vezetettek, olyan, mint a Nemzeti Konzultáció. Nincs releváns lehetősége a kérdezettnek, hogy kifejtse a véleményét”

– mondja Kunetz.

A szakértő Facebook-bejegyzésében azt írja egyébként, hogy BCG-vel kötött szerződés augusztus 7-i teljesítésig tart, addig feldolgozni ekkora mennyiséget, és abból komoly következtetéseket levonni, ami az egészségügy javítását szolgálhatná – szinte lehetetlen.

A Portfolio-nak, majd a Népszavának nyilatkozó Újlaki Ákos, a BCG projektvezetője régebben úgy fogalmazott: a szlovák reformtervek nem az egészségügyre fordított költségek növelése, hanem a meglévő ráfordítások hatékonyabb elköltése által 20 százalékkal növelnék az ágazat hatékonyságát és 30 százalékkal az ellátás minőségét. Kunetz szerint ez lehet az átalakítás vezetőszála, s ez lehetett szimpatikus a kormánynak is, hiszen régóta hangoztatják, hogy az egészségügy pazarlását meg kell szüntetni, mindezt új források bevonása nélkül.

„Csakhogy az átalakításnak nagyon komoly költségvonzata lesz, hiszen nem lehet úgy bezárni a János Kórházat, hogy az ottani kapacitást nem csoportosítom át előbb máshova, ehhez pedig sokszor kórházak bővítésére vagy újak építésére lesz szükség. Arról a költségről, ami a tisztességes béreket illeti, nem is beszéltünk még, mert amennyiben ezeket nagyon gyorsan nem rendezi a kormány, úgy nem lesz, aki az új egészségügyben dolgozzon. Tehát ez itt úgy, ahogyan a szlovákoknál elképzelték, nem fog menni, biztosan nem"

- írja.

Arra a kérdésünkre, hogy tud-e olyan szakmai műhelyt, amely összerakta volna a régóta húzódó egészségügyi reform tervezetét, azt mondja, jó páran vannak az országban, akik teamet alkotva meg tudnák csinálni, ám az is lehet, hogy a Boston Consulting Group-ban olyanok dolgoznak a tanulmányon, akik értenek is hozzá. Információink szerint Szlovákiában a reformcsomag teljesen nyilvánosan zajlott, míg Magyarországon szinte alig lehet tudni valamit róla.

„Ha valamit, akkor az egészségügyi reformtervezetet kéne konzultálni”

– jelenti ki a szakértő.

„Ezzel együtt nincs kizárva, hogy a magyar egészségügy átvilágítására felkért cég végre élhető sruktúrát fog kidolgozni. De sok hasonló átalakítási terv volt már, és mi valósult meg belőlük?” – teszi fel a költői kérdést Kunetz.

Az azonban biztos, - teszi hozzá -, hogy nálunk nem tud úgy működni, hogy pénz nélkül belenyúlunk az egészségügyi rendszerbe. A szakértő egy régi mondást idéz, miszerint tudvalevő, hogy egy sikernek 0,5 százaléka az ötlet, az összes többi a megvalósítás, de enélkül a kis százalék nélkül nincs eredmény. 

Dióhéjban a dán mintára épülő szlovák modellről, amiből következtetni lehet a magyar csomagra is:

"Egy olyan kritériumrendszert dolgozunk ki, amely meghatározza, milyen paraméterek mellett működhet egy adott szakmában kórházi ellátás. Például, hogy hány műtétet kell ahhoz évente elvégezni, hogy ott közfinanszírozott ellátás működhessen. Az egyes osztályok gyógyítás-eredményességét kétévenként újraértékelik, ahol nem sikerül hozni az elvárt adatokat, megszűnik a közfinanszírozási szerződés. A folyamattal 2030-ig teljesen átalakul a szlovák kórházi struktúra. A modellhez sokféle paramétert vizsgáltunk: mennyibe kerül most egy kórház működtetése, az egyes intézményekben milyen megbetegedéseket, és mennyire hatékonyan látnak el. Valamint a demográfiai, morbiditási és egyéb egészségstatisztikai adatok alapján elemeztük azt is, hogy milyen feladatai lehetnek a szlovák egészségügynek 10-15 éven belül. Az adatok alapján készült az említett modell, amit nem csak a kormány fogadott el, de az ellenzék is támogathatónak tartja."