Noha a felek továbbra is harcban állnak, de a keleti fronton immár több napja nincs érdemi változás. Az ukránok egy-egy stratégiai, logisztikai célpontot támadnak, míg erre válaszul az oroszok közép- vagy nyugat-ukrajnai városokat lőnek rakétákkal, aminek érdemi hadászati eredménye nem sok van. Ugyanakkor szerdán az ukrán hadsereg illetékesei azt jelezték, hogy várakozásuk szerint az orosz hadsereg támadásra gyűjti össze erejét ugyanazon a déli csatatéren, ahol a kijevi csapatok is offenzívát terveznek. A Déli Hadműveleti Parancsnokság figyelmeztetése szerint az oroszok által megszállt Herszon városa felé nyomuló ukrán ellentámadást komolyabb orosz erők próbálják majd feltartóztatni.
A Tajvan körüli feszültségek közepette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a kínai semlegesség fontosságát emelte ki az országában folyó háborúval kapcsolatban, mivel Oroszország egyre inkább elszigeteli magát a Nyugattól. „Szeretném, ha Kína csatlakozna az Oroszország elleni egységes világállásponthoz” – mondta az ukrán elnök az Ausztrál Nemzeti Egyetem által szervezett több ezer hallgatóval folytatott megbeszélésen. Hozzátette, bár Kína tett gesztusokat Oroszország felé, az álláspontja sokkal inkább semleges irányba mutat. Mint jelezte, ez a fajta semlegesség sokkal jobb, mintha Kína csatlakozna Oroszországhoz.
Minden harmadik ukrán elhagyta az otthonát, derül ki egy friss adatból. Az ENSZ szerint az orosz invázió miatt 6,2 millió ukrán menekültet távozott az országból, és tartózkodik jelenleg Európa más részein. További 6,3 millió „belső menekült” is van, aki a harcok miatt kénytelen volt elhagyni otthonát. Ez messze a legnagyobb migrációs válság Európában a második világháború után.
Tovább folyik a gázhuzavona a németek és az oroszok között, derült ki szerdán. A német kancellár egy ormótlan gép előtt fényképezkedve üzente az oroszoknak, hogy a javításra elküldött turbina készen áll. Az ügyben illetékes német vállalat szeretné átadni azt a Gazpromnak, ám az orosz vállalat visszautasította az elmúlt napokban az egység átvételét. A turbinát, amely a Németország és a Gazprom közötti vita középpontjában áll, szerdán egy híradáson mutatták be a nyugati Mülheim an der Ruhr városában, ahol a kanadai felújítás óta tárolják. A Gazprom és Vlagyimir V. Putyin, Oroszország elnöke a Siemens Energyt, a turbinát gyártó céget okolta a késedelmes visszaküldésért. A németek viszont szerdán egyértelművé tették, hogy az alkatrész rendelkezésre áll, innentől fogva az oroszok felelőssége a szerződésben foglalt gáz szállítása.
Akik viszont továbbra is a gázfegyverrel próbálják az európai szankciókat megtörni, és nem szeretnék a szállításokat növelni. Szerda este ugyanis a Gazprom azt közölte, hogy a Moszkva elleni szankciók miatt „lehetetlen” egy turbinát elszállítani, amely ahhoz szükséges, hogy az Északi Áramlat 1-es vezetéken keresztül Európába áramoljon a gáz.
A cég 60 országban forgalmazza termékeit. 
