Angela Merkel német kancellár újévi köszöntőjének tévéfelvételén Berlinben 2017. december 20-án. (Fotó forrása: MTI/EPA/Getty Images pool/Michele Tantussi)

Újévi üzenetében mind a német kancellár, mind a francia elnök megerősítette, hogy 2018-ban az EU erősítését tekinti legfőbb külpolitikai céljának. Macron elnök hangsúlyozta, hogy az európai építőmunkához nélkülözhetetlen a mélyreható német-francia együttműködés, az mindennek az alapja. Hogy rátaláljanak a közös jövőre, amiről saját maguk határoznak, tette hozzá.

A házi történész is leszámol a kancellárral

Miután az elmúlt két évben hatékonyan destabilizálta saját hazáját és Európát, Merkel kancellár a maga részéről kifejtette: 2018-ra azt kívánja, hogy a németek még jobban tudatosítsák, mi is az, ami összetartja társadalmukat, és ismét helyezzék hangsúlyosabban előtérbe mindazt, ami összeköti őket. Az új évben mindenkinek törekednie kellene arra, hogy ismét nagyobb tisztelettel forduljon másokhoz, figyeljen rájuk, hallgassa meg, és próbálja megérteni őket.

Bár a hivatalos kommunikáció szerint Berlinben holnap folytatódnak a megbeszélések a CDU/CSU és a Szociáldemokraták vezetői között, a színfalak mögött a kancellár pozíciója és tekintélye óráról órára erodálódik. Több, mint figyelemreméltó, hogy az év első napján a rendkívül befolyásos Die Welt kiemelt interjút közölt a berlini uralkodó körök házi történészével, Herfried Münklerrel.  A professzor szerint Németország jelenleg átmeneti állapotban van és szerint kizárt, hogy Merkel további négy évet töltsön el kancellárként.

Szerinte hamarosan új politikai generáció fog színre lépni. Münkler professzor egyébiránt bejáratos a legmagasabb berlini politikai körökbe és évek óta küzd azért, hogy Németország újraértékelje a múlt századi tragédiákban betöltött szerepét, végre befejezve az önvádat. A professzor amellett száll síkra, hogy Berlin váljon európai hegemónná, hogy megvédhesse geopolitikai és gazdasági érdekeit.

Tüzérségi össztűz

Önmagában az interjú ilyen prominens futtatása a Die Welt-ben jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy egyes befolyásos hatalmi körök Berlinben megadták a kilövési engedélyt a politikai térben az utóbbi három hónapban sérült vadként bolyongó Merkelre.  De az is igaz, hogy a befolyásos média-hadállások már két hete megkezdték a kancellár levadászását. A balliberális Der Spiegel december 16-i szerkesztőségi állásfoglalásában szólított fel Merkel lemondására.

Káncz Csaba

„A Merkelizmus romjai” című írás szerint „Ha Merkel olyannyira törődik a belpolitikai stabilitással, akkor felismerhetné, hogy pont ez hiányzik az országban, ha túl akarná lépni Adenauer 14 éves és Kohl 16 éves kormányzási időszakát”. December 20-án a vezető Handelsblatt négy oldalt szentelt a témának: „Az üzleti vezetők elhatárolódnak Merkeltől” címmel.  A lap számos cégvezetőt és közgazdászt idézett, aki óvnak attól, hogy „a jelenlegi szakpolitikák folytatódjanak” és friss „reformokat” követelnek.

Az új Németország kontúrjai

A Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) már 2013-ban kidolgozta Berlinnek az önállóbb nemzeti kül- és biztonságpolitika alapjait. Erre épültek a német vezetők magabiztosságot sugárzó beszédei a 2014-es Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon és a német hadsereg új alapokra helyezett, paradigmaváltással felérő 2016-os koncepciója is, amely katonailag is igyekszik megtámasztani Berlin erősebb politikai szerepvállalását. Az Egyesült Királyság távozása az EU-ból és Trump felemelkedése az Egyesült Államokban újabb dinamikát adott ennek a folyamatnak.

Az SWP új tanulmánya arra szólítja fel Berlint, hogy hozza létre azt az Európát, amely önálló globális politikai erőként működik a saját geopolitikai koncepciói alapján. Csak ezzel a független kreatív potenciállal van Berlinnek esélye, hogy befolyásolja a nemzetközi rendet.  Ebből a célból a német külügyi kapcsolatokra (azaz a kül-, védelmi- és a fejlesztési politikák) költött összeget minél gyorsabban a szövetségi költségvetés jelenlegi 15 százalékáról 20 százalékára kell emelni.

Káncz Csaba jegyzete