Az örmény parlament kedden megszavazta az ország csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC). A képviselők 60 igen és 22 nem szavazattal fogadták el a csatlakozást a bíróságot 2002-ben létrehozó Római Statútumhoz. A kaukázusi ország törvényei értelmében az elnöknek is alá kell írnia a határozatot, amely így 60 nappal a szavazás után lép életbe.
Az örmény kormány szeptember 1-jén terjesztette be a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet. Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, mert a gyanú szerint szerepük volt gyerekek elhurcolásához Ukrajnából.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei.
Nikol Pasinján kormányfő szeptember végén hangsúlyozta: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán „Örményország biztonságát szolgálja”.
„Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát”
– szögezte le. Moszkva mindazonáltal barátságtalan lépésnek nevezte Jereván csatlakozási szándékát, és az ügyben az orosz külügyminisztérium Örményország moszkvai nagykövetét is bekérette.
Moszkva kételkedik abban, hogy Jereván részéről korrekt lépés volt csatlakozni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működésének alapjául szolgáló Római Statútumhoz – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. Peszkov rámutatott, hogy az Örményország által elismert Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan struktúra, amelynek döntései Oroszország számára „törvénytelenek és semmisek”.
„Örményország egy baráti állam, a partnerünk. És természetesen sok közös van közöttünk, és a testvéri örmény nép között. (…) De ugyanakkor természetesen további kérdéseink lesznek Örményország hivatalban lévő vezetéséhez. Ezeket előre átadtuk az örmény félnek” – mondta.
Az arról szóló jereváni bejelentésről, amely szerint kétoldalú megállapodás van előkészülőben Moszkvával, amely lehetővé tenné, hogy ne hajtsák végre az ICC Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát, Peszkov azt mondta, hogy „ez csak az örmény fél elképzelése”. Hozzáfűzte: nem világos, „hogyan tudnának különleges feltételeket, kivételt biztosítani”.
„Természetesen nem örülnénk, ha az elnöknek bármikor bármilyen okból le kellene mondania örményországi látogatásokat”
– mondta a szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy a Kreml „egyáltalán nem ért egyet” Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek azzal a kijelentésével, miszerint Jereván csatlakozása a Római Statútumhoz azzal áll összefüggésben, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és az orosz–örmény partnerség eszköze nem elegendő az ország biztonságának szavatolásához. „Az örmény félnek nincs jobb eszköze ezeknél a mechanizmusoknál” – hangoztatta Peszkov.
Azzal kapcsolatban, hogy a jereváni vezetés Moszkvát teszi felelőssé Hegyi-Karabah elvesztéséért, az orosz elnöki szóvivő emlékeztetett, hogy Pasinján kormányfő elismerte Azerbajdzsánt az 1991-es határai között. „Ez az egész mostani helyzet előzménye” – mondta Peszkov, hozzáfűzve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a hegyi-karabahi örmények sorsát, humanitárius segítséget nyújt nekik, és békefenntartói folytatják tevékenységüket.
(MTI)
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján. 
