|
| 2016. április 14-én iraki katonák az Iszlám Állam zászlójával pózolnak, miután visszafoglalták a nyugat-iraki Hít városát az IÁ-tól. Fotó: EPA / Nawras Ameer |
Abu Bakr al-Bagdhadi, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője három évvel ezelőtt kiáltotta ki a kalifátust, az eltelt idő alatt az általuk birtokolt terület mérete ugyanakkor majdnem kétharmadával esett vissza az IHS Markit elemzése szerint. Most ráadásul újabb pofont kaptak, hiszen Rakka után Moszult is sikerült hosszú és fáradtságos harcok után visszafoglalni, míg a véreskezű vezetőt jó eséllyel az oroszok iktatták ki, lefejezve ezzel a szervezetet.
Több sebből vérzik
Az Iszlám Állam idén június 26-ig a becslések szerint mintegy 36 200 négyzetkilométernyi, vagyis nagyjából egy Belgiumnyi területet tudhatott a magáénak. Ez csak az idei évre 40, alapítása óta pedig 60 százalékos méretbeli csökkenést jelent, 2015 januárjában a dzsihadisták még 90 800 négyzetkilométernyi területen uralkodtak Irakban és Szíriában.
Az IHS Markit közel-kelet szakértője, Columb Strack szerint a terrorszervezet felemelkedése és bukása elsősorban a folyamatos nyomásgyakorlásnak köszönhető, amit már Rakka ostrománál is láthattunk az amerikai-szír haderők bevonulásakor. A katonaság ráadásul egy percig sem pihen, Rakka eleste után a csapatok Deir al-Zour felé fordultak, míg Moszul ostromának befejeztével az iraki erők következő célpontja Hawija, Tal Afar és al-Qaim lesz, ahonnan kifüstölik az Iszlám Állam maradékát.
Összeroppan a gazdaság
A katonai nyomásnak megvan a gyümölcse, az elveszített területekkel ugyanis belülről is töredezni kezd az Iszlám Állam. Gazdasági szempontból ahogy a kalifátus zsugorodott, úgy a „havi árbevétel” is rohamosan csökkent: míg 2015 második negyedévében még 81 millió dollárból gazdálkodhattak a terroristák, ez két év alatt mintegy 80 százalékkal, 16 millióra apadt. Hasonló tendencia látható a támogatottságukban is.
|
| Légi felvétel a felrobbantott Nagy an-Núri-mecsetről Moszul Óvárosában az iraki erők és az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet fegyveresei közötti harcok közben, 2017. június 28-án. Az iraki kormányerők tíz nappal korábban indítottak támadást, hogy visszafoglalják az Iszlám Állam kezén lévő utolsó moszuli negyedet, az Óvárost. (MTI/AP/Felipe Dana) |
A terrorszervezet ugyanis szép lassan minden bevételi forrását elveszítette, vagy súlyos károkat szenvedett. Így például az olajkitermelésből származó bevételek 88 százalékkal, a csempészetből, a rendkívüli adókból és az elkobzott javakból befolyt pénz pedig 79 százalékkal csökkent két év alatt. Így viszont aligha lesz képes fenntartani a működését, hiszen már most gondok vannak az ellátással, legyen szó a katonái vagy az elfoglalt területeken élők kifizetéséről, adott esetben megvesztegetéséről.
Nem mennek el csendben
Bár a szakértők úgy jósolják, hogy az Iszlám Állam nem éli meg alapításának negyedik évfordulóját, ez még korántsem jelenti azt, hogy a terrorszervezet csöndben tűnne el a történelemben. A gazdaságkutató egy másik közel-kelet szakértője, Firas Modad szerint mielőtt az IÁ valóban összeroppan és megsemmisül, biztosan számítani kell arra, hogy sűrűbbek lesznek a külföldön elkövetett terrortámadások – ennek jeleit az utóbbi fél-egy évben már mi is láthattuk.
A terroristák egyre kevesebb videót tesznek közzé, ami arra utal, hogy a kommunikációs csatornák is akadoznak, ez pedig visszaveti a szervezet népszerűségét is, ugyanakkor a már radikalizált gócpontok további támadásokat indíthatnak el – Németországban például csúcsra jár a terrorgyanú miatt elfogott emberek száma, erről korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
