Egyre több magyar dolgozik, mégis óriási a munkaerőhiány
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint április–júniusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 343 ezer fő volt, 142 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 66,4 százalékra emelkedett, a férfiak foglalkoztatási mutatója valamivel nagyobb mértékben javult.
Több mint 4 millióan dolgoznak
Április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 3,4 százalékkal magasabb, 4 millió 343 ezer fő volt. A 142 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 113 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 21 ezer fővel bővült. A külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma 9 ezer fővel nőtt - írja a KSH.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 304 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal 66,4 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékkal 2 millió 336 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal 72,9 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma szintén 3,3 százalékkal 1 millió 968 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal 60,1 százalékra javult.
Ÿ A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – 4,4 százalékponttal – Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (70,5%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (61,8%).
|
Béremelés nélkül nem lehet orvosolni a problémátA KSH adatain túl, az egyes sajtóhírek arról szólnak, hogy az elvándorlás és az alacsony bérek miatt rendkívül magas a munkaerőhiány nemcsak az idénymunkáknál, hanem a kereskedelemben is. A kereskedelmi láncok azonban nem hajlandóak a nyereség terhére emelni a béreket, így ezt a költséget átterhelnék a fogyasztókra. Akár 5-10 százalékos áremelést is terveztek, az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban erről szó sincs. A piacon ugyanis óriási az árverseny, így a boltok inkább elkerülik az áremelést. |
5,1 százalékon a munkanélküliségi ráta
Nagyot javult a munkanélküliségi mutató is a KSH adatai szerint. Április–júniusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fővel 234 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal 5,1 százalékra csökkent.
Április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 32 ezer fővel 131 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal 5,3 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 44 ezer fővel 103 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,2 százalékponttal 4,9 százalékra mérséklődött.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,6 százalékponttal 13,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek közel ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,5 százalékponttal 4,5 százalékra, míg az utóbbiaké 1,6 százalékponttal 4,2 százalékra.
1,5 évig keresünk munkát
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,9 hónap; a munkanélküliek 49,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. Legnagyobb a változás Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol 2,9 százalékponttal 5,5 százalékra, illetve 2,7 százalékponttal 5,9 százalékra csökkent a munkanélküliség. A ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,8%), míg Észak-Alföldet az 1,5 százalékpontos javulás ellenére is annak több mint háromszorosa, 9,7 százalékos mutató jellemezte - közölte a KSH.
