Valószínűleg nem sikerül az alkotmánybíróság elé vinni a szlovákiai államnyelvtörvényt, mert a szlovák pártok ebben nem partnerek
A beadványban az MKP a júniusban elfogadott nyelvtörvény egyes módosításainak megsemmisítését kérné.
Az alkotmánybírósági beadványhoz 30 képviselő aláírása szükséges, de a magyaroknak csak 20 képviselőjük van a pozsonyi parlamentben. Mindnyájan az MKP listáján jutottat be a parlamentbe, de öten kiléptek az MKP-ből és most az újonnan alakult párt, a Híd-Most színeiben politizálnak.
Az SDKU elnöke szerint a jogszabály nemcsak a kormányzó Irány-Szociáldemokráciának (Smer) és a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) jó, hanem az MKP-nak is: a témával mobilizálni tudja választóit. "Ebből a csetepatéból semmi jó nem származhat egyetlen szlovák állampolgár számára sem" – állítja Mikulás Dzurinda.
Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a nyelvtörvényt minden demokratikusan gondolkodó politikusnak el kellene utasítania, ezért nem érti Dzurinda hozzáállását. A lapnak nyilatkozó Stanislav Janis, az SDKU frakcióvezetője nem tud arról, hogy a kérdésben a párton belül döntés született volna, de ő személyesen sem támogatná aláírásával a beadványt, mert feleslegesnek tartja.
"Most egy-egy alkotmánybírósági beadvány csak politikai gesztus, ugyanis a testület nem működik, a bíróság Robert Fico kormányának kiszolgálója" – mondta Janis.
Az MKP az európai színtéren kíván revánsot venni a kereszténydemokratákon – ha a KDH nem írja alá a beadványt, nem támogatják a párt jelöltjének megválasztását az Európai Néppárt alelnöki posztjára - olvasható a pozsonyi lapban.
Puma sors: lőttek a Tátrai Tigrisnek
Így is lehet: kedvez a magyaroknak az egyesülési törvény
Slota: a magyarok kiírtották a kisebbségeket
Pozsony nem kényszeríti ránk Ficot
Pozsony: Orbán megsérti az ENSZ Alapokmányát
MTI
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
