|
| Hazatérnek a kiutasított orosz diplomaták. (EPA/YURI KOCHETKOV) |
Nem Oroszországtól függ, hogy milyen messzire mehet el a diplomaták kölcsönös kiutasítása, ebben a kérdésben a Nyugatnak kell elsőként leállnia - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Lavrov rámutatott, hogy Moszkva továbbra is a kölcsönösség elve alapján fog eljárni. Szavai szerint a nyugati országok az orosz diplomaták kitalált ürüggyel történő kiutasítása révén szűkítik az Oroszországgal való párbeszéd lehetőségét.
Mire készülnek a britek?
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Nagy-Britannia a londoni orosz kereskedelmi képviselet bezáratása mellett döntene.
Szergej Lavrov megismételte kormánya álláspontját, amely szerint Oroszországnak nincs köze Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezéséhez. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bárki másmál jobban érdekelt az igazság megállapításában.
Az orosz diplomácia vezetője szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok és néhány más, őket vakon követő ország, teljesen elvetette az illendőséget, és nyílt hazugsághoz, nyílt dezinformációhoz folyamodott Oroszországgal szemben, amely erre nyugodtan reagálva elvárja, hogy az elhangzott vádakat tényekkel támasszák alá.
Az oroszoknak lenne néhány kérdésük
Lavrov szerint Moszkvával ellentétben pont, hogy a brit titkosszolgálat és a brit kormány is érdekelt lehetett a Szkripal-ügy kirobbantásában. Egyúttal ismét felháborítónak nevezte, hogy a brit fél nem biztosítja Oroszország számára az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz való konzuli hozzáférést.
Az orosz külügyminisztérium egyébként a hétvégén 13 kérdésből álló levelet intézett a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) műszaki titkárságához, amelyben arra próbál meg választ kapni, hogy a britek a saját nyomozásuk alapján milyen információt és adatokat juttattak el a szervezethez a Szkripal-üggyel kapcsolatban, valamint hogy az OPCW hajlandó-e ezeket megosztani Oroszországgal. Moszkvát az is érdekli, hogy London milyen jellegű segítséget kért a szervezettől, és hogy pontosan minek a megerősítését kérik tőle: azt-e, hogy bénító idegmérget alkalmaztak, vagy hogy az a nyugati meghatározás szerinti „novicsok” kategóriába tartozik-e.
Azt is szeretnék megtudni, hogy milyen volt az OPCW Nagy-Britanniában megfordult szakértői küldöttségének összetétele, s hogy a küldöttség mennyi ideig dolgozott ott és kivel lépett kapcsolatba. Az orosz külügyminisztérium arra is feleletet vár, hogy milyen módon folyt a minták kiválasztása, hogy azokat mely tanúsított laboratóriumokban fogják elemezni, s hogy az eljárás folyamán betartották-e az OPCW-nél alapelvként alkalmazott felügyeleti láncolatot (chain of custody).
Moszkva tudni szeretné, hogy az OPCW műszaki titkársága beleegyezését adta-e ahhoz, hogy Nagy-Britannia a vizsgálati anyagokat feltárja más EU-országok előtt, valamint hogy kapott-e értesítést arról, hogy Franciaország brit felkérésre technikai támogatást nyújt Londonnak. Moszkva rákérdezett arra is, hogy Párizs eljuttatta-e saját vizsgálatának eredményét az OPCW-hez, s a szervezet Oroszország rendelkezésére tudja-e bocsátani a francia anyagokat.
|
Durva mérgezés – részletek a Privátbankár.hu cikkeiben Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Cikkeink a témában. >>> Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két fél kölcsönösen diplomatákat utasított ki, később ugyanilyen kölcsönös intézkedések történtek számos EU- és NATO-tagállam, valamint más országok, illetve Oroszország között. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor konkrét bizonyítékokat követel. |
Az amerikai elnök nevének eltávolítását írta elő egy bíró a Kennedy Központ washingtoni épületéről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
