Litván, horvát és svéd diplomáciai autó az orosz külügyminisztérium moszkvai székházánál 2018. március 30-án. Az orosz külügyi tárca ezen a napon 23 nyugati és nyugati orientációjú ország nagykövetét kérette be a minisztériumba, hogy jegyzékben fejezze ki tiltakozását a Nagy-Britanniával való szolidaritás jegyében orosz diplomatáknak a Szkripal-ügy miatt történt kiutasítása ellen, és hasonló ellenintézkedéseket jelentsen be. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Az orosz külügyminisztérium pénteken 23 nyugati és nyugati orientációjú ország nagykövetét kérette be - az oroszok jegyzékben fejezték ki tiltakozásukat amiatt, hogy diplomatáikat világszerte tömegesen tiltják ki a Szkripal-ügy miatt.

Külföldön akart gyilkolni az orosz állam?

Emlékeztetőül: Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.

A Szkripal-ügy miatt London 23, Washington 60 orosz diplomatát utasított ki és utóbbi elrendelte egy főkonzulátus bezáratását is. Rengeteg ország csatlakozotta tiltakozáshoz, a NATO 30-ról 20-ra csökkentette a szövetségnél működő orosz képviselet létszámát, Ukrajna 13, négy ország négy, három ország három, hat ország kettő, tizenhárom ország - köztük Magyarország - egy orosz diplomatát utasított ki. Az EU, valamint öt ország konzultációra hazarendelte nagykövetét.

Az orosz válasz

Az oroszok válaszul egyrészt szintén kiutasítottak 23 brit és 60 amerikai diplomatát, és bezáratták a szentpétervári amerikai konzulátust. Másrészt most tiltakozó jegyzéket adtak át 23 ország nagykövetségi képviselőjének.

A külügyminisztériumnak a Szmolenszkaja téren lévő központi épületében megjelentek az ausztrál, az albán, a német, a dán, az ír, a spanyol, az olasz, a kanadai, a lett, a litván, a macedón, a moldovai, a holland, a norvég, a lengyel, a román, az ukrán, a finn, a francia, a horvát, a cseh, a svéd és az észt nagykövetség képviselői, túlnyomórészt nagykövetei.

És a magyarok...?

Érdekesség, hogy bár a hivatalos közlés szerint Magyarország is kiutasított egy orosz diplomatát az EU kérésére, minket mégsem rendeltek be a 23 másik országgal együtt az orosz külügybe. Arról, hogy ki a kiutasított orosz diplomata, a legutóbbi kormányinfón Lázár János nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem árult el részleteket.

Tisztára, mint a hidegháborúban

A Szkripal-ügy újabb szomorú jele annak, hogy gyakorlatilag hidegháború zajlik Oroszország és a NATO között. A fegyverkezési verseny dübörög, világszerte több fronton feszülnek egymásnak a két fél által támogatott haderők, orosz hackerek hatolnak be nyugati választási és egyéb számítógépes rendszerekbe, orosz propagandát terjesztenek nyugati polgárokra célozva, és nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország arra is hajlandó, hogy idegen földön likvidáljon egy kémet. Az ennek kapcsán kibontakozó diplomáciai válsághelyzet szintén hidegháborús viszonyokat idéz.

A Politico című lap értesülései szerint eközben Anatolij Antonovot, Oroszország Egyesült Államokban akkreditált nagykövetét mellőzik az amerikai törvényhozók és kormányzati tisztségviselők. Kongresszusi vezetők nem hajlandók találkozni az orosz diplomatával, akit sem Mike Pence alelnök, sem John Kelly, a Fehér Ház kabinetfőnöke nem kíván fogadni.

Sajtójelentések pedig arról szóltak: Trump úgy gratulált Putyinnak választási győzelméhez, hogy közben egy kicsit meg is fenyegette. Az NBC televízió amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva állította, hogy Trump kijelentette Putyinnak: "ha ön fegyverkezési versenyt akar, akkor megrendezhetjük, de én fogom megnyerni". Az oroszok egyébként cáfolták, hogy ilyesmi elhangzott volna - Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője valótlannak nevezte az értesülést.