Nikoletti Antal elmondta: annak ellenére, hogy a sajtó nagyon sok olyan témát kapott fel az utóbbi időben, amelyet össze is kapcsolt a külföldi befektetői hangulattal, nem tapasztalt hangulatváltozást az itt lévő külföldi befektetők körében. Ha külföldi befektetőkkel beszélgetünk, ilyen hangulatváltozást nem lehet érzékelni - mondta. "A vállalatvezetők sok egyéb tényező mellett elsősorban azt nézik, hogy a Magyarországon megtermelt profit versenyképes-e globálisan vagy a régióban" - mutatott rá. Hozzátette: a befektetők Magyarországot általánosságban jó befektetési célpontnak tartják, mert alacsonyak az adók, és jó a munkaerő ár-érték aránya. Az európai országok között nagyon sok iparágban Magyarország benne van az élmezőnyben, mint befektetési célpont. Amikor a külföldi nagyvállalatok központjai döntést hoznak egy-egy új befektetésről, Magyarország előkelő helyen van az opciók között - mondta. Evidens, hogy arra kell törekedni, hogy minél magasabb hozzáadott-értékű tevékenység folyjon Magyarországon - mondta a helyettes államtitkár azokról a vádakról, miszerint Magyarország lesz "Európa összeszerelő üzeme".
A kutatás-fejlesztés, az innováció területén működő és a fejlesztésekkel összefüggő szolgáltatásokat kell Magyarországra vonzani, de ennek az a bevett módja, hogy egy nagyvállalat előbb összeszerelő üzemet létesít az adott országban, és csak ezután telepít oda kutatás-fejlesztési központot - magyarázta. A kormányzat elsősorban a feldolgozóiparba, azon belül is olyan alágazatokba vár külföldi befektetőket, amelyeknél jellemzően nagy a beszállítói kör, hogy minél több magyar kis és közepes vállalkozásnak adjanak megrendelést - mondta. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszergyártás még olyan területek, ahol Magyarország olyan széles körű alappal rendelkezik, amelyre lehet építeni - fogalmazott. Az a fajta befektetési boom, abban a formájában, amit 2008 előtt láttunk, aligha tér vissza - mondta a helyettes államtitkár arra a kérdésre, hogy a kormányzat által külgazdasági fordulatnak mikor várható konkrét hatása.
A befektetők óvatosabbak lettek, nemcsak Kelet-Közép-Európában, ez globális tendencia - tette hozzá Nikoletti Antal. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén az első 9 hónapban 4,3 százalékkal nőtt a magyar export, ami kiemelkedő Európában - mutatott rá. Az elsődleges irány továbbra is Nyugat-Európa, a kivitel 78 százaléka ide irányul. Az Európán kívüli célországok közül kiemelkedik a Koreai Köztársaság, az ide irányuló magyar kivitel 14 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az ukrajnai válság is érezteti a hatását: az Ukrajnába és Oroszországba irányuló export 14-15 százalékkal zuhant, és év végére akár 20 százalékos is lehet a visszaesés - sorolta. Arra kérdésre, mi a kormányzati válasz azokra a külföldi vállalatoktól érkező, visszatérő panaszokra, amelyek szerint kiszámíthatatlan a magyar jogi környezet, túl gyorsan változik a szabályozás, a helyettes államtitkár elmondta: folyamatos a párbeszéd a kormányzat és az itt lévő külföldi befektetők között. Rendszeres az egyeztetés többek között a német és az amerikai kereskedelmi kamarával.
Az egyik több mint 1200 kilométert tehetett meg, mielőtt elérte ukrajnai célpontját. 
