A román statisztikai hivatal (INS) számításai szerint Romániának 2022. január 1-jén 19 millió 38 ezer állandó lakosa volt, 163 600-zal kevesebb mint egy évvel korábban. A tavalyinál nagyobb népességfogyást csak az EU-csatlakozás évében, 2007-ben jegyeztek fel Romániában, amikor csaknem félmillió ember vándorolt el, illetve 2008-ban, amikor a migrációs veszteség megközelítette a 200 ezret.
Tavaly azonban a migrációs veszteség az utóbbi évek mélypontjára csökkent: mindössze 16 ezerrel többen költöztek el egy évnél hosszabb időszakra az országból, mint ahányan letelepedtek Romániában. A példátlan népességfogyásért most elsősorban a természetes népszaporulat további drámai hanyatlása felelős: 2021-ben az élve születettek száma már 156 ezerrel maradt el a halálozásokéhoz képest.
Az INS egy tavalyi közleménye a koronavírus-világjárványnak tulajdonította azt, hogy 2020-ban csaknem duplájára (120 ezerre) emelkedett a természetes népességfogyás az előző évek átlagához képest. A helyzet a világjárvány második évében súlyosbodott: míg 2020-ban a hivatalos statisztikákban 16 ezernél kevesebb áldozatot írtak a világjárvány számlájára, tavaly már 43 ezer nyilvántartott koronavírusos beteg halt meg. A korábbi években a születések száma átlagosan 70 ezerrel maradt el a halálozásokétól Romániában.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentésében a statisztikai hivatal rámutat: Romániában 2021-ben is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (15,8 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén, 0,2 százalékponttal 19,5 százalékra emelkedett. Az úgynevezett eltartási ráta - amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív felnőttre - 54-ről 54,4 százalékra nőtt.
Románia természetes népszaporulata 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt.
(MTI)
Túszejtés vagy pénzmosás? 
