Egyre nyilvánvalóbb Erdogan szándéka
Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SCO) - írta a Hürriyet című napilap vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnökre hivatkozva. A török államfő erről a Pakisztánt és Üzbegisztánt érintő hivatalos útjáról hazaindulva, a repülőgépen beszélt török újságíróknak.
| Az SCO egy 2001-ben alapított kormányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsődleges célja harcolni a radikális iszlám jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló kábítószer-kereskedelem ellen. Tagjai Oroszország, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. A megfigyelő országok között találni Iránt, Mongóliát, Afganisztánt, valamint még Indiát és Pakisztánt is, de az utóbbi kettőnek 2015-ben már megkezdődött a felvételi folyamata. Törökország és Fehéroroszország sajátos viszonyban áll a szervezettel, amelynek értelmében részt vehetnek a miniszteri szintű találkozókon, de nem rendelkeznek szavazati joggal. |
A török államfő a repülőgépen azt is közölte, hogy már egyeztetett az SCO-csatlakozás ötletéről Vlagyimir Putyin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel. Erdogan szerint az SCO-tagság sokkal szabadabb mozgásteret biztosítana hazájának.
Nem lesz megegyezés
A lépés hatással lehet Törökország nyugati, különös tekintettel európai uniós kapcsolataira, illetve NATO-tagságára. Törökország hivatalosan 1987-ben kérelmezte csatlakozását az EU-hoz, amelyről 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások. Az évtizedek óta húzódó folyamat miatt Ankara és Brüsszel viszonya a közelmúltban mélypontra jutott. Brüsszel ráadásul élesen bírálja a július 15-i puccskísérletet követő török kormányzati fellépést, arra kérve Ankarát, hogy tartsa tiszteletben az emberi, valamint a demokratikus szabadságjogokat. Még olyan európai politikusok is akadtak, akik a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére szólítottak fel.
Erdogan a héten arra figyelmeztette az EU-t, hogy év végéig döntenie kell Törökország csatlakozásának ügyében, különben Ankara népszavazásra bocsátja a kérdést.
Az Európai Unió és Törökország a márciusban kötött menekültügyi megállapodás keretében rendelkezett a csatlakozási folyamat felgyorsításáról is, de az a török hatalomátvételi incidens után jelentősen lelassult. A tömeges letartóztatások, munkahelyi elbocsátások, valamint a török sajtó elleni intézkedések uniós politikusok és jogvédő szervezetek aggodalmát váltották ki. Négy hónap alatt közel 37 ezer embert vettek őrizetbe és legalább 100 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el munkaköréből Törökországban közvetlen összeesküvés vagy a puccsistákhoz köthető állítólagos kapcsolataik okán. A török hatóságok bezártak továbbá több mint 170 sajtóorgánumot.
A tisztogatás nem áll le, naponta visznek el embereket gyanú alapján. A török puccsal kapcsolatos cikkeinket itt olvashatják >>>
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
