Ha nyernek, népszavazás lesz az uniós tagságról
A brit napilap szerint ez az eddigiekhez képest jóval keményebb álláspont lenne. Cameron már tavaly bejelentette, hogy ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015 májusában esedékes parlamenti választásokat, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. London elsősorban alapvető fontosságúnak tartott uniós döntési jogkörök "hazatelepítését" kívánja elérni.
A brit választók e reformtárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül szeretnék-e tudni hazájukat.
Szeptember végén kiderül?
Cameron eddigi álláspontja az volt, hogy ha a London által igényelt uniós reformokat sikerül elérni, akkor ő Nagy-Britannia EU-tagsága mellett fog érvelni a népszavazás kampányában. Ehhez képest jelentene komoly fordulatot, ha a brit kormányfő - még a Brüsszellel tervezett tárgyalások lezárulása és a népszavazás előtt - hivatalosan felvetné Nagy-Britannia EU-kilépésének lehetőségét.
A The Timesnak nyilatkozó források szerint arról még nem született döntés, hogy ez a fenyegetés mikor hangozzék el, de az egyik lehetséges időpont a Konzervatív Párt szeptember végén esedékes éves kongresszusa.
Juncker megválasztása már sok volt
A lap értesülései szerint a Downing Street-i stábon belül már akkor felmerült e figyelmeztetés nyilvános elhangzásának lehetősége, amikor Jean-Claude Junckert választották az Európai Bizottság következő elnökévé. A Londonban túlzottan föderalistának tartott Juncker jelölését a brit kormány a végsőkig ellenezte, de Cameron reakciója annak idején végül csak arra a kijelentésre szorítkozott, hogy a luxemburgi politikus megválasztása nyomán nehezebb lesz Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartani.
(Az új Európai Bizottság elnökét egyébként 26:2 arányban szavazták meg a tagállamok, Cameron mellett Orbán Viktor szavazott nemmel.)
Elegük van a bevándorlókból
A London által szükségesnek tartott reformcsomag egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye. A brit kormány a mostani - legfeljebb hét évi korlátozást engedélyező - szabályozás helyett olyan rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy meghatározott szintet.
A brit sajtó által nemrégiben megszellőztetett - hivatalosan meg nem erősített - elképzelések szerint a brit kormány ezt visszamenőlegesen, tehát az EU-ba már felvett közép- és kelet-európai tagországokra is érvényesítené.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
