Ennyit erről: nem lesz népszavazás Paks 2-ről, ha az NVB-n múlik

Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdései hitelesítését a testület keddi ülésén. Az öt kérdést Gál József magánszemélyként nyújtotta be. Az NVB többsége a kérdések hitelesítésének megtagadásakor hivatkozott arra, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.

Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?". Az NVB többsége - Patyi András, az NVB elnökének javaslatára - a kérdés hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény, vagy az azt kihirdető törvény. Nemzetközi szerződésről azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a Kúria már egyértelművé tette, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek tekintendő. Az NVB többsége szerint a kérdés emellett nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, például a "kapacitás" szónak többféle értelmezése lehetséges.

A második kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?". Az NVB többsége a kérdés hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az nemzetközi szerződésbe, így tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem egyértelmű, mert a "leállás" jelentheti a főjavítás céljából történő leállást is, vagyis ha főjavítás céljából leállítják, akkor nem lennének újra üzembe helyezhetők a jelenleg működő blokkok. A kérdés emellett a bizottság többsége szerint megtévesztő, mert az eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdés azonban 2032 illetve 2037 utáni időszakra róna kötelezettséget az Országgyűlésre.

A harmadik kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?". Az NVB többsége azért tagadta meg a hitelesítést, mert a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik, illetve megtévesztő, mivel 2035-től kezdődő tilalmat céloz meg, ez azonban túlmutat a népszavazás hároméves "kötőerején". Mindezek mellett a választópolgárok nem láthatják át a népszavazással hozott döntés következményeit.

A negyedik kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?". Az NVB többsége arra hivatkozva nem hitelesítette a kérdést, hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik, valamint megtévesztő, mivel a tilalom messze túl van a törvényben rögzített hároméves "kötőerőn". A bizottság többsége szerint az eredményes népszavazás következményei - hogy mivel váltják ki az atomenergiát - nem láthatóak előre.

Az ötödik kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?". Az NVB ennek hitelesítését azért tagadta meg, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, ráadásul a kérdés látszólag az Országgyűlés döntését akarja kikényszeríteni, a valóságban azonban a kormány aktusának kikényszerítése a célja.

Patyi András, az NVB elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a felmondás joga a magyar és az orosz kormányt és illeti meg, annak ellenére, hogy az egyezményt az Országgyűlés törvénnyel hirdette ki. A felmondásra az Országgyűlés nem utasíthatja a kormányt - jegyezte meg. Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő is, mivel nem egyértelmű, hogy egyoldalú megszüntetésre vagy közösre gondolt a kezdeményező.

A határozatokat Bodolai László, az LMP delegáltja azért nem szavazta meg, mert véleménye szerint az orosz kormánnyal kötött egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, így lehet arról népszavazást tartani. Litresits András, az MSZP delegáltja pedig azért nem szavazta meg a határozatokat, mert ugyan egyetértett azzal, hogy a kérdések nemzetközi szerződésbe ütköznek, de véleménye szerint a kérdések egyértelműen voltak megfogalmazva, illetve az utolsó kérdést az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak ítélte.

A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.