Az EU egységes piaca a világ legnagyobb gazdasági térsége. Elvileg garantálja az áruk, a szolgáltatások, az emberek és a tőke szabad mozgását. De milyen előnnyel jár ez az egységes piac tulajdonképpen? – teszik fel a kérdést a német Bertelsmann Alapítvány és a Sussexi Egyetem közös tanulmánya.
Az átfogó tanulmány megvizsgálta az EU belső piacának az európai régiók reáljövedelmére gyakorolt hatását. Az EU nemcsak a határellenőrzések megszüntetését hozta el, hanem az európaiak pénztárcájára is pozitív hatást gyakorolt. Az EU egységes piaca évente átlagosan 840 euróval növeli a polgárok jövedelmét – állítják a kutatók. De nagyok a különbségek.
Zürich és London azon régiók közé tartoznak, ahol a lakosság a legtöbb előnyhöz jut ebből, a jövedelemnövekedés több mint 2000 euró fejenként és évente. Furcsa módon tehát az egységes piac legnagyobb nyertesei jelenleg vagy nem EU-tagok, vagy nemsokára elhagyhatják az EU-t és az egységes piacot.
Kicsinek lenni nem mindig rossz
Az elemzés nem csak országokat, hanem több mint 250 európai régiót vizsgált az egységes piacnak az egy főre jutó bruttó hazai termékre gyakorolt hatása szempontjából. Ez a kutatók szerint “a jólét egyik legnagyobb hajtóereje Európában”. Bár egyes régiók többet nyernek, mint mások, összességében mindenki nyer valamennyit.
Két fontos jelenséget figyeltek meg, egyrészt, nem a legnagyobb gazdaságok részesülnek a legjobban a pluszjövedelemből, hanem mindenekelőtt a viszonylag kicsi, de erős exporttal rendelkező nemzetek. Másrészt, az Európa földrajzi központja körül fekvő „magországok” és régiók érik el a legmagasabb egy főre jutó nyereséget, sokkal többet, mint a kontinens déli vagy keleti részén levő uniós tagok.
Ausztria is az élen
Az egy főre jutó legnagyobb pluszjövedelem Svájcban (2900 euró), Luxemburgban (2800 euró) és Írországban (1900 euró) tapasztalható. Belgium, Ausztria és Hollandia szintén a csúcson levők közé tartozik. “A legnagyobb nyertesek olyan kis országok, amelyek sokat kereskednek és versenyképesek” – írják.
Olyan országok számára, mint Hollandia vagy Ausztria, az egységes piac felbecsülhetetlen értékű, mert versenyképes iparágaik vannak, de kis belföldi piacaik miatt erősen függenek az exporttól.
Magyarország helye
Dél-Európában viszont az egységes piac jövedelemnövekedése sokkal alacsonyabb, részben azért, mert a versenyképesség elmarad, például Spanyolországban (590 euró egy főre és évre), Portugáliában (500 euró) vagy Görögországban (400 euró).
|
| Sötétkékkel az EU egységes piacából származó becsült jövedelmi előny országonként, egy főre. Pirossal a Brexit által okozott várható jövedelemkiesés egy főre. (Bertelsmann Alapítvány) |
Magyarországot nem emelik ki külön, de a mellékelt grafikonról kiderül (zöld nyíllal jelölve), hogy alig egy hajszállal előzzük meg Görögországot, miközben némileg lemaradtunk Portugáliától. Lengyelország és Horvátország mögöttünk és kicsivel Görögország mögött áll, Románia és Bulgária pedig teljesen a sor végén kullog.
Ahová ömlik a tőke és a munkás
Regionális szinten a nyertesek elsősorban az ipari és a városi régiók. Ezeket a régiókat a szakképzett munkaerő és a cégek erős beáramlása jellemzi. Az átjárható határoknak köszönhetően EU-szerte az iparágak olyan főbb csomópontokban csoportosulnak, mint Berlin, a növekvő start-up helyszín, vagy London és Zürich, a pénzügyi ágazat központjai.
Zürich az egyik legnagyobb nyertes, az egy főre jutó jövedelemnövekedés itt 3590 euró, amelyet London (2700 euró) és Brüsszel (2470 euró) követ.
Furcsák az angolok
A legalacsonyabb egy főre jutó nyereséget a keleti és dél-európai vidéki régiók lakói érik el, főleg Bulgáriában, Romániában és Görögországban. Megjegyezik, hogy ezért az EU-tól ezek az országok jelentős támogatást kapnak a különböző fejlesztési programokból, mint az EU regionális kerete.
Furcsa módon az Egyesült Királyságban a déli régiók nyeresége több, mint az északiaké. Ennek ellenére számos ilyen nyertes régió a Brexit mellett szavazott. Az egyik példa Kent Anglia déli részén, ahol az EU egységes piacából származó relatív jövedelemnövekedés az országban az egyik legmagasabb.
Azt is kiszámolták, melyik országot várhatóan mekkora jövedelemkiesés éri majd évente a Brexit miatt, ezt a grafikonon a piros sávok jelölik.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
