A jogszabályjavaslat célja, hogy 2026 júliusára a társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben nők töltsék be.
A javaslat ugyanakkor kiemeli: a vezetőtestületi tagságnak továbbra is legfőképpen az érdemeken kell alapulnia. Az új szabályok szerint a kiválasztási eljárásnak átláthatónak kell lennie. Az érintett társaságoknak évente egyszer számot kell adniuk a nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről. Amennyiben nem sikerül teljesíteniük a feltételeket, nyilatkozniuk kell arról, hogy hogyan kívánják orvosolni a helyzetet. Ezeket az információkat webhelyükön is közzé kell tenniük. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra nem vonatkoznak az irányelv követelményei.
A jogszabály szerint a tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell alkalmazniuk azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem nyíltan és átláthatóan folytatják le a kinevezési eljárásokat. Ha a társaság nem teljesíti az irányelvben foglaltakat, bíróság akár érvénytelenítheti is a vezetőtestületi kinevezéseket.
Miután az uniós parlamenti jóváhagyást követően, az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta a javaslatot, az irányelv húsz nappal kihirdetését követően fog hatályba lépni. A tagállamoknak két évük lesz a szabályok átültetésére.
Az Európai Parlament közleménye szerint 2021-ben az EU tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozásainak vezetőtestületeiben mindössze 30,6 százalékos volt a nők aránya. Az egyes tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak, ugyanis amíg Franciaországban ez az arány 45,3, Cipruson 8,5 százalék. Magyarországon a nők aránya a vállalatok vezetőségében a legfrissebb adatok szerint 10,5 százalék - írták. Noha javul is a nők aránya a vállalatok vezetőtestületeiben, 2022-ben az uniós tagországok legnagyobb jegyzett vállalkozásait vezető elnököknek vagy vezérigazgatóknak még 10 százaléka sem volt nő - tette hozzá az uniós parlament.
A Welt szerint Magyarország uniós elnöksége alulmúlta a várakozásokat: kevés jogszabály született, és Orbán Viktor megosztó lépései feszültséget szítottak az EU-ban. 
