11p

Legújabb összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy mégis hány olyan nő akad Európában, aki jelenleg is valamelyik országvezetői tisztséget tölti be hazájában – nos, a válasz megszületett: meglepően sok. Miniszterelnökök, elnökök, mutatjuk, kik azok a nők, akik mellett nem lehet elmenni az európai politikában.

Cikkünk minden más szereplője már hatalmon van, azonban a november gondoskodott arról, hogy tovább bővüljön az európai női politikai vezetők listája, ugyanis a szlovén elnökválasztás második fordulóját megnyerte Nataša Pirc Musar volt újságíró és ügyvéd, akiből így Szlovénia első elnöknője lehet.

Nataša Pirc Musar újságíróknak nyilatkozik megválasztása után november 13-án. Fotó: EPA/Igor Kupljenik
Nataša Pirc Musar újságíróknak nyilatkozik megválasztása után november 13-án. Fotó: EPA/Igor Kupljenik

Pirc Musar elnökjelöltségét Milan Kučan és Danilo Türk korábbi szlovén elnökök is támogatták, a megválasztott elnök nem tagja politikai pártnak, és nem is tervezi, hogy azzá váljon. Az ország elnökének szerepköre többnyire ceremoniális, de Pirc Musar így is a fegyveres erők főparancsnoka lesz és több vezető tisztségviselőt is kinevezhet majd, köztük a központi bank elnökét is.

Szlovénia olyan elnököt választott, aki hisz az Európai Unióban, azokban a demokratikus értékekben, amelyekre az EU épül

- mondta Pirc Musar győzelme után. Kijelentette: a világ nehéz idők elé néz az éghajlatváltozás miatt. Nataša Pirc Musar decemberben lép majd hatalomba, de kik azok a nők, akik már most irányítják az európai országok mindennapjait?

Elnökök

Novák Katalin – Magyarország

Kezdjük azzal a nővel, akit senkinek sem kell bemutatni Magyarországon, ez pedig nem más, mint Novák Katalin köztársasági elnök. A politikus korábban család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, majd családokért felelős tárca nélküli miniszter volt, aki Áder János után vette át a köztársasági széket, Magyarországon az első nőként betöltve ezt a pozíciót.

Öt nyelven beszél, korábban pedig egyebek mellett a Párizs-Nanterre-i Egyetem hallgatója volt. Önálló politikát gyakorlatilag nem folytat, álláspontja eddig szinte minden döntésben megegyezett az őt kinevező kormányéval, amelynek korábban minisztere is volt.

Maia Sandu – Moldova

A magyar közvélemény igazán az orosz-ukrán háború kirobbanása óta ismerkedhetett meg Sandu nevével, hiszen az elnök a kezdettől fogva Ukrajna jelentős támogatója, és Moldova több mint 100 ezer menekültet fogadott be.

Női vezetők találkoznak: Maia Sandu, Moldova elnöke és Katrín Jakobsdóttir, Izland miniszterelnöke. Fotó: Twitter/@SanduMaiaMD
Női vezetők találkoznak: Maia Sandu, Moldova elnöke és Katrín Jakobsdóttir, Izland miniszterelnöke. Fotó: Twitter/@SanduMaiaMD

Az EU-párti elnök – Sandu néhány hónapig volt miniszterelnök is – amellett, hogy idén aláírta országa uniós csatlakozási kérelmét, ígéretet tett a szegénység és a korrupció csökkentésére. Maia Sandu románul, oroszul és angolul beszél, diákéveit pedig egyebek mellett a Harvardon töltötte, országában pedig azzal írt történelmet, hogy elsőként tölti be nőként az elnöki tisztséget.

Zuzanna Čaputová – Szlovákia

A korrupcióellenes, környezetvédő Čaputová 2018 márciusában, Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után jelentette be, hogy indul az elnöki tisztségért, és egyebek mellett azért is kampányol, hogy a rendőrség függetlenedjen a politikai befolyástól. Mindezek mellett érdemes említeni, hogy Čaputová az LMBTQ-jogok támogatója, felszólalt egyebek mellett az azonos nemű párok örökbefogadási jogának biztosítása mellett is. Szlovákia legfiatalabb és első női elnöke 2019 júniusa tölti be ezt a tisztséget, és bár kezdeti elképesztő népszerűsége alábbhagyott, így is a legnépszerűbb szlovák politikusok közé tartozik.

Katerina Sakellaropoulou – Görögország

Sakellaropoulou 2020 márciusa óta foglalja el Görögország elnöki székét, első nőként betöltve ezt a tisztséget az országban. A korábban az ország legfelsőbb bíróságának elnökeként dolgozó Katerina Sakellaropoulou nem tagja egyik görög pártnak sem, nézeteit tekintve pedig alapvetően liberális, így például nyíltan kiállt amellett, hogy a Görögországba érkező menekült gyermekek kapjanak állampolgárságot, valamint aktívan fellép a környezetvédelemért is.

Kinevezését támogatta egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, egy tweetben azt írta, hogy Görögország „az egyenlőség új korszakába lép.”

Miniszterelnökök

Ana Brnabic – Szerbia

A szerb miniszterelnök sok szempontból is egyedülálló országában, hiszen amellett, hogy személyében először foglalja el nő a szerb miniszterelnöki széket, a kormányfő nyíltan leszbikus.

Politikai hatalmát tekintve Brnabic személyét némileg árnyalja az, hogy a szerb államfelépítés miatt a miniszterelnök hatalma korlátozott. Az országban ugyanis a mindenkori kormánypárt vezetője sokkal nagyobb politikai potenciállal bír, aki nem más, mint a szerb elnök Aleksandar Vučić. Krzysztof Zuba politológus véleménye szerint mivel a miniszterelnöknek nincs saját politikai pozíciója a végrehajtó hatalom vezetőjeként, kormánya tulajdonképpen egy „pótkormány”, amely jellemzően a nem demokratikus rendszerek velejárója.

Katrín Jakobsdóttir – Izland

Csakúgy, mint Brnabic, Jakobsdóttir is 2017-ben került hatalomra. A korábban oktatási, tudományos és kulturális miniszterként tevékenykedő jelenlegi miniszterelnök zöldpárti, Izland történetében pedig második nőként tölti be ezt a pozíciót. Jakobsdóttir tevékenységének miniszterelnöki tevékenységének két legérdekesebb mutatója talán az, hogy egyrészt a kormányfő ellenzi Izland NATO-tagságát, azonban egy koalíciós megállapodás miatt a sziget nem hagyja el a szövetséget, másrészt sikeres járványkezeléssel büszkélkedhet: a pandémia idején mindössze 33 halottat regisztráltak Izlandon.

Ingrida Šimonytė – Litvánia

Ingrida Šimonytė helyzete azért különösen érdekes, mert bár 2020 decembere ő az ország miniszterelnöke: a kereszténydemokratákhoz sok szállal kötődő kormányfő hivatalosan nem tagja egyetlen pártnak sem, mindez azonban politikai hatalmának egyáltalán nem ártott, hiszen Litvánia egyik legerősebb politikusa.

Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök. Fotó: EPA/Laima Penek
Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök. Fotó: EPA/Laima Penek

Politikáját tekintve a kezdettől fogva nem bízik Oroszországban, már a 2019-es elnökválasztáshoz vezető vitában is arról beszélt, hogy az ország fenyegetést jelent az európai biztonságra – érdekesség, hogy Šimonytė az orosz COVID-vakcinákban is ilyen jellegű fenyegetést vélt felfedezni.

Az alapvetően kereszténydemokrata elnök belpolitikáját tekintve pedig szintén érdemes megjegyezni, hogy nem ellenzi az LMBTQ-párok bejegyzett élettársi kapcsolatának bevezetését az országban, valamint alapvetően nem abortuszellenes.

Sanna Marin – Finnország

A magyar közvélemény számára a legismerősebb miniszterelnöknő egyértelműen a bulizós videói, valamint bőrdzsekis fesztiválöltözéke miatt elhíresült Sanna Marin lehet, a 34 éves politikus a legfiatalabb ezen a listán, nem mellesleg pedig Finnország valaha volt legfiatalabb kormányfője is.

A 2019 decemberében hatalomra kerülő Marin nevéhez több fontos külpolitikai lépés is kapcsolódik, hiszen egyike volt azoknak a politikusoknak, akik nyíltan elítélték Kína - állítólagos - népirtását a Hszincsiangi Autonóm Területen.

Sanna Marin emellett régóta támogatója Finnország NATO-csatlakozásának, már a háború kirobbanása előtt is utalt erre irányuló terveire, például újévi beszédében is – azóta pedig már mint ismert, Finnország el is indította az ehhez szükséges lépéseket. A kormányzat ugyanakkor leszögezte, atomfegyverek telepítéséről, vagy állandó NATO-csapatok állomásoztatásáról nincsen szó az országban.

A finn kormány Ukrajna komoly támogatója a kezdetektől fogva a háborúban, Sanna Marin Kijevben is járt, ahol az ország oktatási rendszerének újjáépítéséről állapodott meg Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.

Mette Frederiksen – Dánia

Frederiksen nem Dánia első női miniszterelnöke, ez a titulus ugyanis azt Helle Thorning-Schmidt-et illeti meg, akinek kormányában a jelenlegi kormányfő igazságügyi miniszterként dolgozott. A 2019 júniusa óta hatalmon lévő Mette Frederiksen a leghosszabb idő óta kormányon lévő miniszterelnöknő Európában.

Megválasztása előtt migrációellenes platformokon is kampányolt, ezen álláspontját hatalomra kerülésekor némileg módosította, a tervezettnél több külföldi munkavállaló érkezését engedélyezve, 2019 augusztusában pedig azért figyelt rá fel a világ, mert ő volt az a miniszterelnök, aki nem volt hajlandó eladni Grönlandot Donald Trump kormányának. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a dán kormány Ukrajna aktív támogatója, Dánia fegyverekkel és segélyekkel is támogatta az ukránokat, Frederiksen pedig Kijevben is járt.

Natalia Gavrilița – Moldova

Maia Sandu néhány hónapos miniszterelnökségének pénzügyminisztere most egy sokkal fontosabb tisztséget tölt be az országban, hiszen Natalia Gavrilița 2021 augusztusa óta Moldova miniszterelnöke. Szintén a Harvardon tanult, több nyelvet beszél, és támogatja Moldova uniós csatlakozását.

Kaja Kallas – Észtország

Kaja Kallas 2021 óta tölti be Észtország miniszterelnöki tisztségét, korábban az Európai Parlamentben is képviselőként dolgozott, míg megválasztása előtt közvetlenül európai és észt versenyjogra szakosodott ügyvédként kereste kenyerét. Ő Észtország első női miniszterelnöke.

Női vezetők találkoznak: Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke és Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke. Fotó: EPA/Kimmo Brandt
Női vezetők találkoznak: Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke és Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke. Fotó: EPA/Kimmo Brandt

Kallas kormányát rendkívül rosszul érintette a világjárvány utáni energiaválság, amelynek keretében vállalkozások kényszerültek átmenetileg bezárni, míg a lakosság kormányzati támogatást kért a rezsiköltségek kifizetésére, amelyet a miniszterelnök eleinte habozott megadni. 2022 januárjában Kallas végül bejelentette, hogy 2021 szeptemberétől 2022 márciusáig 245 millió eurós tervvel csökkenti az energiaköltségeket, de a válság mérhető hatással volt a miniszterelnök népszerűségére Észtországban.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta Kallas kormánya Ukrajna hangos támogatója, idén áprilisra Észtország már egy főre jutó GDP-jének 0,8 százalékát adta át katonai felszerelésben a megtámadott országnak, és kiállt Ukrajna felvétele mellett az Európai Unióba is.

Élisabeth Borne – Franciaország

Élisabeth Borne Európa egyik legfrissebb női vezetője, hiszen 2022 májusa óta tölti be a francia kormányfő szerepét. Borne egy gyakorlott politikus, korábban környezetvédelmi-, közlekedési-, valamint munkaügyi és integrációs miniszterként dolgozott azon Jean Castex kormányában, akinek lemondása után került a miniszterelnöki pozícióba. Franciaország történelmében a második női miniszterelnök.

Borne szerepét tekintve Emmanuel Macron elnök régi szövetségese és párttársa, önálló politikai véleményeket nem nagyon fogalmazott meg, azonban azt nem lehet elvitatni, hogy munkaügyi miniszteri tevékenysége alatt a munkanélküliség 15 éve a legalacsonyabb szintre, a fiatalok munkanélkülisége pedig 40 éve a legalacsonyabb szintre csökkent Franciaországban.

Giorgia Meloni – Olaszország

A legfrissebb miniszterelnök ezen a listán nem más, mint az olasz Giorgia Meloni, aki nagyjából egy hónapja, október 22-én vette át a miniszterelnöki pozíciót.

Káncz Csaba, lapunk állandó geopolitikai szakértője cikkében így írt az olasz politikusról,

Meloni az elmúlt években ügyesen játszotta el az ellenzéki szerepet a 2012-ben alapított Olasz Testvérek élén. Önmagát évekig Mussolini hagyományőrzőjének tartotta, de ezt mostanában szeretné elfeledtetni.

A kezdetekben úgy tűnt Meloni egyik fő ihletője a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, így a magyar kormány szövetségest remélhetett személyében. Meloni hatalomra kerülése után némileg új irányba fordult, így felesküdött a nyugati szövetségre, és megígérte, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, valamint megfogadta, hogy „az európai intézményeken belül dolgozik”. Mindezek mellett pedig kritizálta az Európai Központi Bank monetáris politikájának szigorítását, de megígérte, hogy betartja az uniós szabályokat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ilyet is ritkán látni a benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:50
Az egyik drágul, a másik olcsóbb lesz.
Makro / Külgazdaság Hasít a svéd H&M ruházati cégóriás
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:20
Megugrott a svéd Hennes & Mauritz AB (H&M), a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi láncának profitja a február végével záródott negyedévben.
Makro / Külgazdaság Ez történne, ha nálunk is euró lenne
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 13:27
Márciusban javult, három havi csúcsot ért el a gazdasági hangulatindex mind az EU-ban, mind az euróövezetben, a foglalkoztatási kilátások mutatószáma pedig magas szinten stabilan tartotta magát az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) szerdai jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG