Az EU-nak az energia, a kereskedelem és a pénzügyek területén is újabb szankciókat kellene kivetnie Oroszországra, mondta Urmas Reinsalu a Politicónak.
Azonnali tilalom
Az észt külügyminiszter hozzátette: üdvözölné az Oroszországból importált gáz azonnali betiltását is.
„Az európai országoknak most már elég jelentős gáztartalékai vannak,” tette hozzá indoklásként.
Ezzel arra utalt, hogy a nyári hónapokban az uniós tagországok – már a télre gondolva – igyekeztek feltölteni a gáztárolókat.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint októberben átlagosan már 92 százalék felett volt az átlagos töltöttség uniós szinten, azaz a tagállamok már most túlteljesítették az uniós, 85 százalékos, év végére kitűzött célt. A kimutatás szerint például Magyarországon 79,2, Ausztriában 86,8, Csehországban 89,5, Szlovákiában 89,9, Romániában 91,7, Németországban 96, Lengyelországban pedig 98,4 százalékon áll a tárolók telítettsége.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar tárolók töltöttsége az éves fogyasztás 50 százalékán áll, azaz fél évre elegendő tartalékkal rendelkezik az ország.
"Megáll az ország"
Bár az észt külügyminiszter nem említette név szerint Magyarországot, egy uniós szintű gázimporttilalom elvileg minden országra, így hazánkra is vonatkozna. A magyar kormány több más országgal – például Ausztriával – együtt ugyanakkor határozottan ellenez egy ilyen lépést.
Szijjártó Péter többször is hangoztatta, hogy orosz gáz nélkül „megáll az ország”, „megáll a gazdaság”, „nem tudjuk fűteni a házakat".
Az EU eddig „csak” az orosz szénre, valamint az orosz kőolajra vetett ki embargót, utóbbi alól – részben Magyarország nyomására – azonban felmentést kapott a vezetéken szállított kőolaj.
Észtország – Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal együtt – összességében azt szeretné, ha az EU újabb szankciós csomagot fogadna el Oroszországgal szemben (ez lenne a sorrendben kilencedik szankciós csomag). Újabb komoly büntető-intézkedések kiszabását kérte Dmitro Kuleba ukrán diplomata is az uniós külügyminiszterek luxemburgi ülésén hétfőn.
Az uniós „héják” – a Politico hívja így a még keményebb fellépést követelő uniós országokat – többek között azt javasolják, hogy az EU korlátozza az orosz olajipari termékek importját, még több orosz bankot vágjon le a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerről, ne engedélyezze az ingatlanvásárlást oroszoknak az EU-ban, valamint vessen ki tilalmat az orosz gyémántok importjára is.
A cél, hogy ezáltal további károkat okozzanak az orosz gazdaságnak, és így a Kreml egyre nehezebben tudja finanszírozni az Ukrajna elleni háborúját.
Uniós csúcs jön
Az újabb szankciókat az október 20-21-i EU-csúcson vitathatják meg az uniós állam- és kormányfők.
Charles Michel, az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint a napirend középpontjában az energiaválság áll majd.
Ez, mint írja, sürgős cselekvést igényel: csökkenteni kell a keresletet (ezzel a takarékosságra utalt), biztosítani kell az ellátásbiztonságot és meg kell fékezni az árakat.
Michel az energiaárakat mérséklő intézkedések között egyebek mellett a közös gázvásárlást és egy átmeneti dinamikus árkorlátozás bevezetésének lehetőségét említette. Emellett foglalkozni kell más, rövid és hosszú távú energiapiaci beavatkozásokkal is, mint például a villamosenergia-termelésre szánt gáz árának korlátozása, fűzte hozzá.
Az orosz gáz esetleges betiltásáról Michel nem tesz említést, az várhatóan nem kerül napirendre, legalábbis egyelőre.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,36 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig. 
