A kiprovokálatlan orosz agresszió alapjaiban rázta meg az európai biztonsági architektúrát. Észtország azonnal reagált, és mára GDP-arányosan a világ legnagyobb adományozója Ukrajnának. Hogyan értékeli Észtország a jelenlegi háború hatását és megfékezésének szükségességét?
Ha a háború hatásáról beszélünk, akkor Urmas Reinsalu észt külügyminiszterünk szavait használnám: „Ez nem világháború, de a világ már bizonyosan háborúban áll. Ez mindannyiunkat érint." A szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nemzetközi jog megrendülésének alapjaitól kiindulva.
Folytatva a menekültekkel, amelyeket hazáinkban látunk. Természetesen az élelmiszerek és az üzemanyagárak megugrottak. Az Oroszország által indított háború az egész Szabad Világ elleni támadás.
Ezért Ukrajnát a győzelemhez kell segítenünk. Ennek érdekében elengedhetetlen Ukrajna védelmi képességeinek fegyversegélyekkel történő növelése, az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása, valamint annak biztosítása, hogy Oroszországot felelősségre vonják minden Ukrajnában elkövetett atrocitásért és az emberi jogok súlyos megsértéséért.
E cél elérésének érdekében már jelentős lépések történtek, beleértve az Ukrán Főügyészség döntő fontosságú munkáját, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének intézkedését az ukrajnai nyomozás megindítása érdekében. Észtországban is büntetőeljárást indított a Legfőbb Ügyészség.
A Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik hatáskörrel az ukrajnai agressziós bűncselekmények ügyében. Ezért úgy gondoljuk, hogy komolyan meg kell fontolni egy független különleges bíróság felállítását e bűncselekmények kivizsgálására.
Erőfeszítéseinket Zsitomir megyére összpontosítjuk, ahol a közeljövőben óvoda felépítését tervezzük Ovrucs városában, valamint más létfontosságú épületek és szolgáltatások helyreállítását.
|
Észtország már 250 millió eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának. Legalább 9 darab észt D-30A 122 mm-es tarack került át az ukrán frontra. Ön szerint a nyugati fegyverek technológiai fölénye az ukrán katonák hősies ellenállásával együtt képes lesz ellenállni az orosz tüzérség mennyiségi fölényének?
Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. Természetesen nagyon fontos, hogy a szövetségesek erős és egységes támogatása folytatódjon Ukrajnának. A NATO madridi csúcstalálkozója úgy döntött, hogy további segítséget nyújt Ukrajnának, amely megvédi magát az orosz katonai agresszióval szemben, és így harcol azért, hogy minden ország maga dönthessen saját jövőjéről és választásairól.
Tehát ez a hajtóerő számunkra, hogy tarackokat, páncéltörő rakétákat, tábori kórházakat adjunk Németországgal együttműködve, valamint nagy mennyiségben humanitárius segélyt.
A kulcs az ukrán nép elszántsága és morálja. Megvédik a saját hazájukat. A modern nyugati fegyverek pedig már sokszor bizonyították fölényüket az orosz fegyverekkel szemben a csatatéren.
Ramzan Kadirov csecsen vezető kijelentette: „Nemcsak az a célunk, hogy megleckéztessük a kijevi rezsimet, hanem hogy megmutassuk, a NATO képtelen megállítani minket. Ukrajna csak az első lépés. Észtország és Lettország a következő a sorban.” Mennyire bízik az Ön kormánya abban, hogy ez nem így lesz, és a NATO határozottan megvédi országát?
A NATO madridi csúcstalálkozója megerősítette, hogy Észtország mindig számíthat szövetségesei támogatására, és a szövetség eltökéltsége a területe védelmében rendíthetetlen. Valamennyi NATO-tag egyetért abban, hogy Oroszország vált a NATO legfőbb biztonsági fenyegetésévé, ezért jelentősen meg kell erősíteni elrettentő és védelmi pozíciónkat.
Azon a csúcson történelmi döntések születtek Észtország és a balti-tengeri térség vonatkozásában. Az orosz agresszióra válaszul a NATO egy új előretolt védelmi pozícióra tér át, amely lehetővé teszi a NATO területének minden négyzetcentiméterének védelmét a támadás első pillanataitól kezdve.
Észtország a szövetségesekkel együttműködve egy hadosztály méretű egységet és annak parancsnoki struktúráját állítja föl, amely fenyegetés esetén megvéd bennünket. Ez egy fontos előrelépés. A NATO meghívta a szomszédos Finnországot és Svédországot a csatlakozásra, ami jelentős stratégiai erőt ad a NATO-nak a balti-tengeri térségben.
Emellett az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kiegészítésképpen kijelöl egy dandárt Észtország védelmére, amelynek törzseleme és egyes alegységei Észtországban állomásoznak. Folytatódik az Oroszország által kezdeményezett és a háború elején Észtországba küldött szövetségesek további jelenléte is, köztük nagyobb számú légvédelmi repülőgép állomásoztatása az Ämari légibázison.
Nagyon hálásak vagyunk Magyarországnak, hogy ismételten hozzájárul a NATO légirendészeti missziójához a balti államokban. Madrid azonban nem a végső állomás, hanem egy megállóhely a szövetség közös biztonságának fenntartásában. Ez nagy erőfeszítést jelent szövetségeseink részéről, de fontos kötelezettségekkel is jár Észtország számára.
Észtország úgy döntött, hogy eltávolítja a szovjet kori háborús emlékműveket a közterületeiről. Kaja Kallas miniszterelnök elmondta, hogy a döntésre az orosz inváziót követő közrendzavarás veszélye miatt hozták meg. Sürgette-e az észt lakosság a kormányt erre a döntésre, és hogyan reagált az orosz ajkú kisebbség?
A szovjet kori háborús emlékművek eltávolítása Európa-szerte folyamatosan zajlik. A szovjet emlékművek függetlenségünk végét és a szovjet megszállás kezdetét szimbolizálják. A megszállások elnyomásokat és tömeggyilkosságokat hoztak a szovjet rezsim részéről.
Ahogy Kaja Kallas észt miniszterelnök kiemelte, a szovjet emlékművek emlékeztetnek az orosz agresszióra, amely „régi sebeket tépett föl” Ukrajna invázióját követően.
Bár a szovjet szimbólumokkal ellátott háborús emlékművek áthelyezését a más nemzetiségű lakosok kevésbé támogatják, mint az észtek, szemléletükben jelentős változások történtek. Például mind az észtek, mind a más nemzetiségű lakosok elfogadták azt az állítást, hogy a szovjet jelképeket viselő emlékművek jobban illenek múzeumokba vagy emlékintézményekbe, mint a közterületekre.
Urmas Reinsalu külügyminiszter a közelmúltban leszögezte, hogy az észt kormány „rendkívül sajnálatosnak” tartja Magyarország hozzáállását az ukrajnai orosz agresszióhoz. Az illiberális magyar kormánytól eltekintve hogyan látja a nyugat-európai társadalmak Ukrajnának nyújtott támogatását az egekbe szökő energiaárak közepette?
Az észt külügyminiszter lelkes támogatója Ukrajnának, és hangsúlyozza, hogy az egész Európai Uniónak egységesen és határozottan kell fellépnie Ukrajna megsegítése érdekében. Ahogy korábban említettem, az Oroszország által megkezdett háború egy támadás mindannyiunk ellen, és mindent meg kell tennünk, hogy hozzásegítsük Ukrajnát a győzelemhez.
Az EU már eddig is komoly erőfeszítéseket tett Ukrajna megsegítésére, és szankciókat vezetett be az agresszor Oroszországgal szemben. Észtország úgy véli, hogy többet lehet tenni. Ez a háború drága, és valószínűleg valóban sokba kerül nekünk a közelgő tél során, de úgy gondoljuk, hogy ez csekély ár ahhoz képest, hogy a szabad és demokratikus világ státusza a tét.
Az európai erőfeszítések egyik kitűnő példája volt augusztus 11-e, amikor a nyugati országok egy donorkonferencia során több mint 1,5 milliárd eurót ajánlottak föl készpénzben, felszerelésben és képzésben Ukrajna katonai képességeinek növelésére.
Végezetül, hogyan alakult a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat Észtország és Magyarország között az elmúlt években, és melyek a legtöbbet forgalmazott áruk vagy szolgáltatások?
A kétoldalú gazdasági kapcsolataink jobbak is lehetnének, van még mit javítani ezen a területen. A kereskedelem csökkenő tendenciát mutat az import csökkenése miatt, különös tekintettel a gépekre és berendezésekre.
Magyarország tavaly Észtország 29. kereskedelmi partnere volt. Mintegy 191 észt vállalat exportál Magyarországra, elsősorban gépeket és berendezéseket, cellulózt, fémtermékeket, valamint fát és fatermékeket.
Magyarországon a legkiemelkedőbb észt cégek között a legnagyobb a Wise (korábban Transferwise). De ide tartozik még a Bolt és a MarkIT. A Bercman (intelligens forgalmi megoldások) és a DriveX (biztosítók e-platformja) is érdeklődést mutat a magyar piac iránt.
Monetenegró és Albánia is. 
