Az Európai Bizottság biztosi kollégiumának előrehozott ülését követően Ursula von der Leyen azt mondta, hogy az európai kontinens számára a komor valóság az, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia a következő években is a legdrágább megoldás marad.
Az iráni konfliktus uniós gazdaságra gyakorolt hatásának orvoslására von der Leyen a tagállamok közötti hatékony koordinációt emelte ki, különös tekintettel a gáztárolókra. Azt kell elkerülni, hogy egyszerre több tagállam jelenlen meg a piacon és emiatt versengjen egymással. Az EU emellett össze fogja hangolni az olajkészletek felszabadítását is.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A Bizottság elnöke szerint a jelenlegi energiaválság tanulsága, hogy az intézkedéseknek a kiszolgáltatott csoportokra kell irányulniuk, gyorsaknak kell lenniük és átmenetieknek. A testület a jövő héten intézkedéseket mutat be arra vonatkozóan, „hogyan kell jövedelemtámogatási rendszereket kialakítani.”
Közölte továbbá, hogy az unió egészének a kereslet csökkentésére kell összpontosítania, mert a legolcsóbb energia az az energia, amelyet nem használnak fel. Von der Leyen az energiaszámlákba épített hálózati díjak, adók és illetékek megvizsgálásának szükségességét említette.
Az uniós bizottsági elnök emellett a megújuló és atomenergia által termelt villamosenergia elérhetővé tételének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: növelni kell a hazai, megfizethető és megbízható energiatermelést.
A fosszilis tüzelőanyag-függőségtől való megszabadulás egyetlen tartós módja a modernizáció: az áramtermelés átállítása a megújuló energiaforrásokra és az atomenergiára, valamint a gazdaság mielőbbi villamosítása.
Francia-brit misszió indulhat
Ursula von der Leyen arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros folytatódó lezárása rendkívül káros, a Libanont érő folyamatos támadások pedig az egész folyamatot veszélyeztetik. Noha az EU mindent megtesz, hogy segítséget nyújtson a libanoni népnek, semmilyen segély nem pótolhatja a tartós béke biztonságát.
„Nem lehet stabilitás a Közel-Keleten, sem a Perzsa-öbölben, amíg Libanon lángokban áll. Ezért felszólítunk minden felet, hogy tartsák tiszteletben Libanon szuverenitását, és hajtsák végre a tűzszüneti megállapodást” – tette hozzá.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország az Egyesült Királysággal közösen nemzetközi missziót indít a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának biztosítására.
Az államfő az X-en közzétett üzenetében azt írta, hogy az ügyben napokon belül konferenciát rendeznek mindazon országok részvételével, amelyek hajlandóak közreműködni a misszióban. Elmondta azt is, hogy a misszió kizárólag védelmi célokat fog szolgálni, nem kapcsolódik egyik harcoló félhez sem és azonnal elindul, „amint a körülmények lehetővé teszik”.
Macron, aki az ügyben vasárnap Keir Starmer brit kormányfővel is egyeztetett, nem kommentálta a Hormuzi-szoros amerikai blokádjáról szóló terveket, azonban a közel-keleti konfliktus diplomáciai megoldását sürgette, amely az ott élők békéjét és biztonságát szolgálja.
Amiben Benjámin Netanjahu is fontos szerepet vállalt. 
