Ezek azok a terrorszervezetek, amelyek Európában már megtöltöttek egy kisebb temetőt

Áldozatok emlékműve, Észak-Írország (fotó: Wikimedia Commons)

Emlékszik még a Vörös Hadsereg Frakció németországi merénylet-sorozatára? Vagy Carlosra, a sakálra, a szélsőbalos terroristára? Az ETA vagy az IRA baszk, illetve ír keresztény terrorszervezetek sok évtizedes garázdálkodására? A Müncheni Olimpia palesztin merénylőire? Egy sor repülőgép-eltérítésre és robbantásra? Németországban a napokban is folyik egy keletnémet származású neonáci nő, kilencvenes évek végi robbantásos merényletek gyanúsítottjának pere.

Nem azt akarjuk mondani ezzel, hogy a párizsi áldozatokat vagy a jövőbeli terrorveszélyt bagatellizáljuk el. Csupán azt, hogy korábban is volt hasonlóra példa, leküzdötték valahogy a terroristákat, és nem állt meg a világ. Ez a világ a jelenlegi súlyos feszültségek ellenére sem különlegesen rossz, és főleg nem a létező világok legrosszabbika.

Magyarországon is volt már

A Globális Terrorizmus Adatbázis (GTD) rendkívül részletes, Magyarországgal kapcsolatban is számos adatot tartalmaz. Terrorista cselekménynek minősíti nemcsak a tatárszentgyörgyi 2009-es gyilkosságokat, hanem például a Fidesz székházánál 1998-ban történt robbantást vagy egy 2008-as budafoki légfegyveres lövöldözést is.

Az adatbázis csaknem 142 ezer tételt tartalmaz 1970-től 2014 végéig, bár, különösen az időszak elejéről, sok adat hiányosnak vagy bizonytalannak tűnik. A halálos áldozatok száma 310 ezer volt, ebből 26 700 terrorista. Az USA állampolgára 5104 fő, akiket külön is nyilvántartanak. A sebesültek száma 396 ezer volt, ebből viszont csak 4000 a terrorista, szóval a terroristák a jelek szerint gyakran halnak.

El sem éri az ingerküszöbünket

Az adatbázisból lekérdezve ebből a rengeteg halottból 6232 fő jutott Nyugat-Európára, 6409 Kelet-Európára (ahová az összes európai szovjet utódállam, Oroszország és a volt szocialista országok tartoznak), 4605 pedig Észak-Amerikára. Ennél egy nagyságrenddel több, egyenként sok tízezer a „Közel-Kelet és Észak-Afrika” nevű régióban, vagy például Dél-Ázsiában, Latin-Amerikában elhunyt áldozatok száma.

Irakból, Afganisztánból, Pakisztánból, újabban Törökország keleti, kurdok lakta részéről szinte minden nap jelentenek halálos merényleteket, annyira gyakran, hogy az európai olvasók és hírszerkesztők ingerküszöbét ez már szinte el sem éri. Ha a kurdok lelőnek két rendőrt Törökországban, vagy valakik felrobbantanak tíz embert egy piacon Bagdadban, vagy Pakisztánban, legfeljebb egy nyúlfarknyi kishír lesz belőle nálunk, amit alig olvas valaki. Ha ezt valahol Európában tennék, hetekig csak erről lenne szó.

Az ISIS Pearl Harborja?

A Guruló Hordó blog az ISIS Pearl Harborjának nevezi a párizsi merényleteket. „A nyugati célpontok támadásával az ISIS elérte, hogy a mozgalom (és a benne lévő egyének) várható élettartama hirtelen nagyot esett. Hosszú távon még az is lehet, hogy kevesebb ártatlan ember hal meg így, mint ha a régióban próbáltak volna meg konszolidálódni/terjeszkedni. Jöhetnek persze még látványos ISIS akciók, de a Nyugat sokkal erősebb, mint pár tízezer akármennyire is elszánt terrorista” – írják.

Észre sem vettük, hogy mostanában békében éltünk

A brit Huftington Post szerint a muszlim terrorizmus komoly, de ennél halálosabb fenyegetésekkel is szembe kellett nézni a múltban. Az említett terrorizmus-adatbázis alapján készült felmérésük szerint a hetvenes, nyolcvanas években, a kilencvenes évek elején jóval több volt a terrorizmus európai áldozatainak száma, mint az utóbbi években, még a 2015-ös, kiugró évhez képest is.

Évente jellemzően 150-400 fő halt meg emiatt korábban kontinensünkön. Ehhez képest 2006-tól csak évente 5-10 fő körüli áldozat volt, kivéve a 2011-es norvég mészárlást (77 áldozattal), meg ezt az évet.

Akik már megtöltöttek egy-két kisebb temetőt

Ha a britek úgy érzik, korábban sok volt a terror, annak az egyik oka az lehet, hogy pont náluk volt számos merénylet, főleg az ír katolikus szeparatisták miatt. Az IRA nevű szervezetet 621-644 fő közötti halálos áldozatért teszik felelőssé közvetlenül, de további több mint 1800 ember meghalt úgynevezett zavargásokban is.

A spanyol ETA baszk szervezetet 829 halott miatt vádolják. Egy olasz neofasiszta szervezet 85 embert ölhetett meg, pár német szélsőjobbos és szélsőbalos szervezet egyenként két-három tucat halálesetet okozott. Carlos számlájára 11 főt írtak.

Az Al-Kaida muszlim szervezetnek 255 halálesetet tulajdonít a lap, az Iszlám Államnak 130-at, nyilván csak a novemberi párizsi merényleteket. Ami persze nem mond semmit a jövőre nézve.

(Érdemes megnézni a Huftington Post grafikonjait is, angoltudás nélkül is érthetőek.)