A Nyugat és Moszkva viszonyát súlyosan megterhelte egy kettős-ügynök rosszulléte. A dél-angliai Salisbury kórházába március 4-én került be válságos állapotban két ember - egyikük a 66 éves Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) által beszervezett ügynök, egyben az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, a másik pedig 33 éves lánya, Julija Szkripal. Theresa May brit miniszterelnök pár napra rá, még a vizsgálat befejezése előtt kijelentette, hogy „nagy valószínűséggel” Oroszország áll a katonai fokozatú idegméreggel végrehajtott támadás mögött. A feltételezett orosz szál miatt a NATO több, mint huszonöt tagja és partnere legalább 140 orosz diplomatát utasított ki.
Szkripalék feltámadása
Igen ám, de május 18-án Szerkej Szkripalt kiengedték a kórházból – a lányát már április 6-án -, ami nevetségessé teszi az eredeti vádat, miszerint (orosz?) katonai fokozatú idegméreggel érintkeztek volna, hiszen abban az esetben már rég eltemették volna őket. A vád tehát darabjaira esett, ennek ellenére Szkripalék nem érintkezhetnek a sajtóval, a saját családtagjaikkal és az orosz diplomatákkal sem. A londoni orosz nagykövetség álláspontja szerint „a brit hatóságok gyakorlatilag erőszakkal fogva tartanak vagy elhurcolnak két orosz állampolgárt”.
De ha egy nagy politikai gépezet beindul, akkor nem egyszerű leállítani. Hétfőn jelent meg a brit parlament alsóházának külügyi bizottsága által összeállított elemzés, amely szerint az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági érdekeit sérti és nemzetközi befolyását gyengíti, hogy a brit kormány eltűri hatalmas értékű, korrupciós ügyletekből eredő orosz tőke folyamatos "átmosását" a londoni pénzügyi szektoron és az ingatlanpiacon keresztül. A beszámoló szerint a brit kormány "robusztus" intézkedésekkel reagált ugyan a Szkripalék elleni mérgezéses támadásra, ám "az erőteljes retorika ellenére Putyin orosz elnök és szövetségesei ugyanúgy folytathatják korrupt módon szerzett vagyonuk elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna". A dokumentum szerint ezek a vagyonok, amelyeket "a Kreml bármikor igénybe vehet", közvetlenül és közvetve segítik Putyinnak a szabályokra épülő nemzetközi rendszer felforgatására irányuló kampányát.
Abramovics az első a sorban
Az alsóházi testület felszólítja a brit kormányt, hogy foganatosítson szankciókat még több olyan egyén ellen, akiknek tevékenysége "a Kremlhez köthető", és akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért. A jelentés szerint - az Egyesült Államokkal, az EU-val és a hét vezető ipari hatalommal (G7) együttműködve - Londonnak szigorítania kell a szankciórendszer azon elemeit is, amelyek jelenleg lehetővé teszik, hogy Oroszország szankcionált bankok segítségével jelenjen meg új szuverén kötvényekkel a nemzetközi tőkepiacon.
|
| Káncz Csaba |
Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy egyelőre "késik" a Chelsea labdarúgóklub oroszországi tulajdonosa, Roman Abramovics lejárt brit befektetői vízumának meghosszabbítása. A BBC forrásai szerint Abramovics vízuma hetekkel ezelőtt lejárt, az "orosz" pénzember Boeing 767-es magánrepülőgépe már április 1-jén elhagyta Nagy-Britanniát, és jóllehet azóta megfordult New Yorkban, Monacóban és Svájcban, Londonba nem tért vissza. A The Sunday Times, amely 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról, a múlt héten megjelent idei rangsorában 9,33 milliárd fontra (csaknem 3390 milliárd forintra) taksálta Abramovics vagyonát.
Abramovics az egykori Komszomol-funkcionáriusból – a kommunista párt ifjúsági élcsapatából – a nagyburzsoázia élcsapatává lett fiatal tőkések emblematikus alakja. Vagyonát a jelcini rabló-privatizáció korszakában szerezte a Szibnyeft olajvállalat privatizációja során. Putyin hatalomra kerülésekor kiegyezett az elnökkel – Hodorkovszkijjal ellentétben ezért nem kapott szibériai börtönbüntetést - és vagyonával szabadon távozhatott Londonba, sőt 2001 és 2008 között még a sarkkörön túli Csukcsföld kormányzójaként is tevékenykedhetett.
Káncz Csaba jegyzete.
